Új repedés jelent meg az európai egység falán

Finnország és Hollandia elutasítja a másodpiaci állampapír-vásárlást az ESM eszközeiből.
MTI-Eco, 2012. július 2. hétfő, 19:48
Fotó: Napi.hu

Finnország és Hollandia megakadályozza, hogy az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) eszközeiből államkötvényeket vásároljanak majd a másodlagos piacon: az euróövezet leginkább keményvonalas hitelezői közé tartozó két ország lépése első ízben vonja kétségbe a múlt heti európai uniós csúcson kötött megállapodás tartósságát, jóllehet ezzel akarták megakadályozni, hogy az euróövezeti adósságválság maga alá temesse Spanyolországot és Olaszországot.

Jyrki Katainen finn kormányfő a múlt heti EU-csúcstalálkozó eredményeiről a parlamentnek hétfőn küldött beszámolójában leszögezte: a jövőben egyetértésre lesz szükség (az euróövezeten belül) az ilyen vásárlásokhoz, "és úgy tűnik, hogy ez az egyetértés a holland és a finn ellenkezés miatt nem lesz lehetséges".

A jelentés szerint Hollandia és Finnország elutasítja, hogy az ESM eszközeiből államkötvényeket vásároljanak a másodlagos piacon.

A két ország annak ellenére utasítja ezt el, hogy a múlt heti EU-csúcsértekezleten elhatározták annak a mechanizmusnak a gyors létrehozását, amelynek révén a bankok feltőkésítése immár közvetlenül a (700 milliárd eurót megmozgatni képes) ESM-ből történhet, az érintett tagállamok közbeiktatása nélkül.

Pasi Rajala finn kormányszóvivő később úgy pontosította a kormány jelentését, hogy Helsinki megítélése szerint "nincs semmi értelme államkötvények vásárlásának a másodlagos piacon". Hollandiában később "eseti megközelítésről" beszéltek.

Finnország az EU azon kevés tagországa közé tartozik, amely megőrizte (a lehető legjobb) "AAA" hitelminősítői besorolását. Helsinki komoly feltételeket szabott a bajba jutott EU-tagországok pénzügyi megsegítéséhez, tavaly például sikeresen kikövetelt Görögországtól egy olyan kétoldalú megállapodást, amely szavatolta számára a kölcsönadott pénzösszegek visszafizetését.

Az ESM-et létrehozó szerződést februárban írták alá az euróövezeti tagállamok vezetői. Bár a megállapodás érvénybe lépését múlt vasárnapra remélték, ez mégsem történt meg, mert az aláíró országok elégséges arányában nem fejeződött be a ratifikációs folyamat. A csúszás azonban valószínűleg nem tesz érezhető hatást a zóna stabilitására, hiszen a tagállamok vezetői éppen a múlt heti csúcson döntöttek arról, hogy a mechanizmus feladatköreiben kibővülve működik majd. Másfelől továbbra is működik a 2012-ben létrehozott ideiglenes pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF), így nem merülhet fel finanszírozási nehézség sem. Harmadrészt az életbe lépést eredetileg egy évvel későbbre, 2013 közepére tervezték, és később állapodtak meg abban, hogy a piaci bizalom visszaállításának érdekében megpróbálják ezt az eseményt előrébb hozni.

HOZZÁSZÓLÁSOK