Orbán Viktor magyar kormányfő nem is álmodhatott volna jobb forgatókönyvet, mint azt, hogy az unió színpadán megjelenik Mateusz Morawiecki, Lengyelország új miniszterelnöke - írta publicisztikájában az onet.pl portálon Kamil Dziubka. A szerző a lengyel vezető európai uniós bemutatkozását elemzi, ami szerinte meglehetősen sutára sikerült, és ezzel kiemelte, mennyivel ügyesebben keveri a lapokat az unió porondján Orbán.

Morawiecki első gondja nem függ a személyétől. Pártja, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) szemben a Fidesszel nem az Európai Néppárt (EPP) tagja, hanem a brit toryk által gründolt Konzervatívok és Reformisták frakciójához tartozik az Európai Parlamentben.

A magyar miniszterelnök az elmúlt hét évben kihasználta az EPP kínálta szélárnyékot tervei eléréséhez: a húzd meg, ereszd meg módszerét alkalmazva igazodik a Fidesz pártcsaládjának politikájához, amivel elérte, hogy az EPP máig védelmébe vegye Fidesz-kormányt, amikor az európai fórumokon támadások érik.

Halvány premier

A magyar kormányfő árnyékában Mateusz Morawiecki bemutatkozása Brüsszelben kissé sápadtra sikeredett - véli a lengyel publicista. Azt persze senki sem várta, hogy azonnal az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács sztárja legyen. Az utóbbi két évben Lengyelországot Beata Szydlo képviselte ebben a testületben, aki nem szerzett különösebb szimpátiát kollégái körében magának.

Nem felejtik el neki, hogy meg akarta torpedózni a lengyel miniszterelnökből a tanács élére került Donald Tusk elnöki újraválasztását. Erre semmi egyéb oka nem volt azon túl, hogy a PiS-ben utálják a mérsékelt konzervatív Polgári Platform (PO) volt vezetőjét - Lengyelországot egyébként ez a párt képviseli az EPP-ben. A kísérlet csúfos kudarcot vallott, legfőképpen azért, mert Orbán sem állt Szydlo mellé, azaz Tuskra szavazott, ezúttal tartva magát az EPP frakciófegyelméhez.

Az eset azonban világossá tette, hol vannak a lengyel kormány befolyásának határai. És ez a háttér nem könnyítette meg Morawiecki bemutatkozását, amelynek valódi, új nyitásnak kellett volna lennie az uniós kapcsolatokban.

Az orra alá dörgölték

Az új lengyel vezető kénytelen volt lenyelni, hogy minden tárgyalópartnere emlékeztette a jogállamiság rombolása miatt kialakult EU-lengyel vitára. Kezdte ezt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, aki - Theresa May brit miniszterelnök mellett - személyesen találkozott Morawieckivel. Bármit is mondott a francia elnöknek a lengyel kormányfő, szavait hiteltelenné tehette, hogy tárgyalásuk idején a PiS a Szejmben áterőszakolta az Országos Rádió- és Televízió Tanácsról és a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényt. Az előbbi kiszélesíti a kormánypárt ellenőrzését a média, az utóbbi a bíróságok és a bírák felett.

Emiatt az Európai Bíróság még a héten elindíthatja azt az eljárást, amelynek végén Lengyelországot szankciók fenyegetik, mindenekelőtt pénzügyiek, vagy az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazása. Az utóbbi alapján a tagállamok vezetői megvonhatják a szavazati jogot egyik kollégájuktól az uniós alapértékek - ez esetben a jog uralmának - megsértése miatt.

Orbán tudja

Ez utóbbi veszély nem fenyeget, mert Orbán Viktor meg fogja vétózni a 7. cikkely egyhangú döntést igénylő élesítését. Nem azért, mert odavan Lengyelországért, hanem azért, mert hasonló esetben számít a PiS-kormány élén álló lengyel kollégája hasonló gesztusára - véli az onet.pl. publicistája.

És itt mutatkozik meg az igazi különbség a magyar miniszterelnök és lengyel kormányfő között. A magyar kormányok 2010 óta uralmuk alá vetették a médiát és az igazságszolgáltatást, a periféria szorították az ellenzéket, mégsem fenyegeti hasonló veszély, mint a varsói vezetést.

Ezt részben az magyarázza, hogy kétharmados többsége volt a parlamentben, amivel könnyen az akaratához igazíthatta a jogalkotást. Részben nem jogi eszközökkel, hanem a független intézmények megszállásával, döntéshozó testületeik pártkatonákkal való feltöltésével érvényesíti akaratát.

Budapestre jön

Orbánt gyakran kritizálják, de el tudja érni, amit akar. A budapesti kormány élén nem egy olyan ember áll, akire ezt a szerepet a háttérben valaki kiosztotta, míg Lengyelországban éppen ez a helyzet - Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke, az ország tényleges ura döntött a kormányfőváltástól (is). Morawiecki végül - nem tudni miért - idő előtt elhagyta a csúcsot, amivel végképp átadta a renitens EU-tagországok képviseletét Orbán Viktornak.

Hiába négyszer nagyobb Lengyelország népessége, mint Magyarországé, és ezért papíron jóval nagyobb a súlya a nemzetközi politikában, a varsói vezetés a kormányfőváltás ellenére csak egy szereplő Orbán Viktor 2010-ben kezdődött szappanoperájában. A következő részt januárban tekinthetik meg az érdeklődők: az onet.pl információiból ugyanis kiderül, hogy Morawiecki egyik legelső külföldi útja 2018 elején várhatóan Budapestre vezet.

A nyitókép forrása: Reuters.