A Napi Gazdaság hétfői számának cikke Ugyanakkor nem problémamentes a kidolgozott rendszerek használata sem. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) feladata nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetekben a nemzeti intézmények információinak koordinálása, azonban Shaw szerint számos tagország nincs tisztában a kialakított rendszerrel és nem tud élni lehetőségeivel sem. Ami a vegyi fegyvereket illeti, az antiterrorista szakember elismerte: ezen a területen korai volna csodát várni, hiszen csak 1997-ben kezdte meg működését a tilalom betartását ellenőrző szervezet, a biológiai fegyverek esetében pedig még nem is hozták létre az ellenőrzési mechanizmust. Az ENSZ közgyűlése szeptember elején fogadta el a világszervezet terrorellenes stratégiáját, amely az első a maga nemében. E szerint az ENSZ-nek erősítenie kell terrorelhárító erejét (CTITF) és fokozni szerepvállalását a nemzeti, regionális és globális terrorellenes együttműködésben. Ali Abdusszalam Treki, a közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy az egész világ érzi a terroristák fenyegetésének hatásait, ezért határozott lépésekre van szükség, amelyek jobban koordináltak és hatékonyabbak az eddigieknél. Ennek a terrorizmus és okainak objektív elemzésén kell alapulnia. A nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta az Európai Uniót képviselő Jan Grauls, Belgium állandó ENSZ-képviselője, mert mint mondta, a terrorizmus természeténél fogva nem ismer határokat. Miután az unió már terroristák több támadását is elszenvedte és továbbra is célpont, az EU jelenleg is azon dolgozik, hogy kialakítsa az együttműködés belső rendszerét operatív szinten. Emlékeztetett arra, hogy az unió a terrorizmust bűncselekménynek tekinti, és ennek megfelelően igyekszik megelőzni, megakadályozni és büntetni. Az EU úgy véli, a terrorizmus elleni hatékony fellépés és az emberi jogok hatékony védelme nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő célok.