Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Lisszabon egyik, Cais do Sodre elnevezésű régi dokkjától nem messze, ahol nemrég még a vörös lámpás negyed működött, manapság egyre több olyan fiatal vállalkozót lehet találni, akik a saját tech vállalatuk felvirágzásán dolgoznak.

Persze ez nem mindig volt így. Néhány éve, a gazdasági válság közepén, rendkívül sokan veszítették el az állásukat Portugáliában, sokan pedig inkább külföld felé vették az irányt, mondván ott kezdenek új életet. És bizony sok olyan fiatal is elment az országból, aki csak finanszírozni szerette volna a saját vállalatát, ám a bizonytalan időszakban ez lehetetlen volt Portugáliában.

"A válság idején néhányan emigráltak, míg mások, akik munkanélküliek lettek, elindították a saját vállalkozásukat. Volt, aki azért, hogy ne halljon éhen" - mondta a Reutersnek Alexandre Barbosa, a helyi startupok finanszírozását a zászlajára tűző Faber Ventures egyik vezetője.

A kivándorlás legnagyobb nyertese Nagy-Britannia lett, ahol több sikeres céget is alapítottak a portugálok. Ilyen például a Farfetch, amelyet a CB Insights nemrég a második legértékesebb brit startupnak minősített, vagy akár a Seedrs is, amely mára egész Európa egyik legnagyobb közösségi finanszírozással foglalkozó cégévé vált. Ezen vállalatok persze nem feledkeztek meg az anyaországról, hiszen manapság már egyre több tevékenységet visznek vissza Portugáliába.

Miért pont Lisszabon?

A válasz egyszerű: befektetők olyan területeken szeretnek invesztálni, ahol angolul beszélő tehetséges mérnököket találnak viszonylag alacsony áron. Márpedig Lisszabon bérköltségei nagyjából a harmadát teszik ki Berlinének, amelyet manapság London mellett a legtöbben Európa startup fővárosának tartanak. Mindezt egyébként úgy, hogy a német főváros így is nyomva tartja az árait a gazdagabb Münchenhez, vagy Hamburghoz képest.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a fizetéshez kapcsolódó költségek is jóval alacsonyabbak Lisszabonban. Az Eurostat adatai szerint amíg a portugál városban 13,2 eurót tettek ki az óránkénti bérköltségek 2015-ben, addig az uniós átlag 25 euró volt, a német pedig ennél is magasabb, 32,2 euró.

Ugyancsak Lisszabon mellett szólnak az albérletárak, ami bizony fontos szempont a tehetséges, ám fiatal, így nagy bért leakasztani még nem tudó informatikusoknak. Nos, a Cushman & Wakefield adatai szerint a portugál városban ez átlagosan 18,5 euró négyzetméterenként, míg például Párizsban 66, Berlinben pedig 22 euró. Igaz ez utóbbi nem sokkal magasabb a portugál átlagnál, ám Lisszabonban jelentősen alacsonyabb árakkal is lehet találkozni, ha egy kicsit kijjebb mozdulunk a centrumból.

Lenyomni Berlint

Bár a 2008-as válság Portugáliát érintette az egyik legkeményebben, néhány évre rá mégis komolyan gondolják, hogy letaszítják a német fővárost az Európa startup fővárosa címéről. Ebben egyelőre nagy a verseny, a főbb részvevőket pedig az alábbi ábra mutatja be:

A felmérést egyébként a nonprofit European Startup Initiative készítette, mégpedig úgy, hogy közel 700 startup alapítót kérdeztek meg arról, hogy ha tehetnék, akkor hol alapítanák az új cégüket. Ami minket érint: hiába kerül már elő majdnem napi szinten Magyarországon a startup fogalma, hiába akar manapság már minden fiatal nem hagyományos vállalkozást, hanem startupot építeni, egyelőre messze vagyunk az élmezőnytől. De nemcsak tőlük, hanem a régiótól is, a lista szerint ugyanis nemcsak Bécs, de Varsó és Prága is Budapest előtt helyezkedik el. Persze amíg itthon szinte csak uniós pénzből (Jeremie-program) működik a startupok finanszírozása, addig nagy eredményeket nem lehet várni. A kormány most mindenesetre tesz egy próbát, hogy betartsa korábbi ígéretét, és valódi startup fővárossá tegye Budapestet: jövőre jön az adókedvezmény a befektetőknek, sőt mára eljutottunk odáig, hogy az állam megpróbálja azt is megfogalmazni, mi is az a startup. Hogy ezeket a próbálkozásokat mekkora siker fogja övezni, az a jövő zenéje. Persze leginkább nem is az államnak, hanem a magyar befektetőknek kellene megjelenniük és a saját pénzüket kockáztatniuk, ha valaha is sikert akarunk elérni ezen a területen.

No de visszatérve Lisszabonra: a város felemelkedését az is jól mutatja, hogy Európa legnagyobb tech konferenciáját, a Web Summitot is itt rendezik novemberben. A remények szerint ez nemcsak a figyelmet, hanem a tőkét is vonzani fogja, így nemcsak a startupokba történő befektetések száma növekedhet, de meg lehet akadályozni a további agyelszívást is, azaz azt, hogy a fiatal tehetségek külföldön próbáljanak szerencsét.

Persze manapság még nagyon messze vannak attól a szinttől, amit Berlin vagy London tud nyújtani a startupoknak, de a német fővároséhoz hasonló úton járnak. "Lisszabon nagyon izgalmas" - ért egyet Simon Schaefer német befektető, aki itt akar 400 tech dolgozó befogadására alkalmas irodaházat építeni. A 2012-es, teljesen ugyanilyen berlini projektje nagy siker volt, most ennek megismétlésében bízik. "Amikor a tehetséges fiatal vállalkozók azt kérdezik maguktól, hogy hova kellene mennem felépíteni egy céget, akkor egyre többeknek jut eszébe Lisszabon" - véli Schaefer.

Ugyanakkor nem ő az egyetlen, aki lehetőséget lát a portugál fővárosban. Összesen 3500 tech dolgozó elhelyezkedését garantáló modern irodák épülnek, ahogy a kormány is beszállt a buliba: nyáron bejelentették, hogy részt vennének a startupok társfinanszírozásában (például százezer dollárig adókedvezményt adnak), mire a kockázati tőke befektetők rögtön tettek egy ígéretet, hogy 500 millió eurót költenek el a szektorban a következő időszakban. Ez mai árfolyamon mintegy 152 milliárd forint, azaz több, mint amennyit 2010 óta Magyarországon a Jeremie-program keretében startupokra költöttek. Azt még a portugál kormány sem tudja, hogy ebből az összegből hány cég indulhat világhódító útjára, ám a beígért összeg nagysága a Reuters szerint még őket is meglepte.

Készülnek rá

Portugáliában az elmúlt időszakban egyre-másra indulnak a különböző inkubátorházak, üzleti akcelerátorok, miközben a cégalapítások is növekednek: amíg 2012-ben még 29 216 új vállalkozást jegyeztek be, addig tavaly már 35 555-et.

"Mindenképpen támogatni akarjuk a startupokat. Nemcsak azért, mert minden második munkahelyet az öt évnél fiatalabb cégek hoznak létre az országban, hanem azért is, mert még a hagyományos szektorokba is innovációt visznek" - mondta Joao Vasconcelos ipari ügyekért felelős államtitkár, aki korábban az egyik legnagyobb inkubátort működtette Lisszabonban.

Azoknak a cégeknek a száma, amelyek valamiféle képzésen estek át az elmúlt években, már meghaladja az 500-at. Ez a szám persze önmagában semmit sem mond, ám az, hogy 60 millió eurónyi (18,3 milliárd forintnyi) tőkebefektetést kaptak, már igen. Ezek után nem meglepő annak a Microsoft tanulmánynak az állítása, mely szerint az elmúlt 5 évben 40 olyan portugál vállalat is volt, amelyben legalább 1 millió eurónyi tőkeemelést hajtottak végre a kockázati tőkebefektetők. Persze ezek a számok még így is elmaradnak nemcsak a német, de a spanyol számoktól is, de az irány jól látszik.