Miután a betétesek az elmúlt héten megrohamozták a Kabul Bankot, az ország kormánya és a mögötte álló Egyesült Államok legfőbb problémájává vált Afganisztán legnagyobb bankjának megmentése. A sorban állás a szombaton is folytatódott, egyes vidéki fiókok kifogytak a pénzből, a pénzintézet legnagyobb fiókja előtt géppuskás őrök felügyelték a rendet. A bank bedőlése a gazdaságin túl politikai válsághoz is vezetne, egyebek mellett azért, mert a bank harmadik legnagyobb részvényese Karzai államfő egyik testvére és más állami vezetők családtagjai is a részvényesek között vannak. Ráadásul hírek szerint a válság oka a fő tulajdonosok közötti mélyülő konfliktus. A Wall Street Journal helyi forrásokból úgy tudja, hogy 200 millió dollárra lesz szükség a bank feltőkésítéséhez, ugyanakkor a kabuli pénzügyminisztérium egyik tisztviselője szerint az összeg közelebb van ennek duplájához. A forrás előteremtésére különböző módok jöhetnek szóba. Az egyik hogy a fő részvényesekkel - akik úgy jutottak pénzhez a tulajdonvásárláshoz, hogy hitelt vettek fel a banktól - vagy visszafizettetik tartozásukat, vagy részvényeik átadására kötelezik őket. A másik lehetőség, hogy elkobozzák vállalkozásukat vagy vagyonukat azoknak a belső banki embereknek, akik a pénzintézettől felvett hitelből finanszírozták vagy vásárolták ezeket. Ugyanakkor nem világos, hogy a bank eszközei - főként hitelek és vagyontárgyak - könnyen pénzzé tehetők-e. A múlt hét közepén a betétesek 180 millió dollárt vontak ki a pénzintézetből, ami több mint a harmada a bank 500 milliós krízis előtti tartalékának. Az amerikai pénzügyminisztérium szakértői tanácsadóként segítik a Kabul Bank stabilizálását, de Washington kizárta, hogy állná a költségéket. Erre annak ismeretében sem hajlandó, hogy az említett legalább 200 millió dollár kezelhetetlen lyukat üthet az afgán állam finanszírozásán. A kormány tavaly kevesebb, mint egymilliárd dollár bevételt tudott összegyűjteni, ezért működése a donor országok támogatásától függ. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez utóbbin keresztül mégis csak az USA és más országok lehetnek a Kabul Bank kimosásának finanszírozói.