Oroszország el fogja ismerni azoknak a választásoknak az eredményét, amelyet az oroszbarát szeparatista felkelők ellenőrzése alatt lévő területeken tartanak a hét végén - mondta Szergej Lavrov külügyminiszter az Izvesztyijának adott interjújában. A donyecki és luhanszki régióban lévő területeket uraló elszakadáspárti erők önkényesen kikiáltott "népköztársaságaik" vezetőit akarják megválasztatni a néppel.

A szeparatisták a múlt heti ukrán parlamenti választások idején lehetetlenné tették a szavazást azokban a szavazókörzetekben, amelyek az birtokukban lévő területeken vannak, mert nem ismerik el az ukrán állam fennhatóságát. Lavrov ezzel nem foglalkozott, csak azt kötötte ki a jövő heti választási eredmények elismerésének feltételeként, hogy a voksolás szabad legyen és senki se próbálja meg megakadályozni azt kívülről. Ugyanakkor tartózkodott attól, hogy állást foglaljon az oroszbarát csoportok törekvésével, Kelet-Ukrajna egy részének elszakadásával kapcsolatban.

Tesznek rá

Ehelyett a múlt hónapban a fehéroroszországi Minszkben tartott orosz-ukrán béketárgyaláson létrejött megállapodásra hivatkozott. Ez lehetővé teszi a szeparatista régióknak, hogy "helyi választást" tartsanak, amelyen "ideiglenes" önkormányzatokat választhatnak. Ezek a testületek a területek új "különleges státusáról" szóló törvény keretei közt tevékenykedhetnek.

A gond az, hogy a szeparatisták magasról tesznek erre a megfogalmazásra, ragaszkodnak ahhoz, hogy régióik teljesen függetlenné váljanak Ukrajnától. A minszki megállapodásban szereplő speciális státust biztosító törvény nem érdekel bennünket, mert azt egy másik ország elnöke írta alá - idézte a TASZ orosz hírügynökség Olekszandr Zaharcsenkót, a donyecki szeparatisták egyik vezetőjét, aki maga is aláírta a békepaktumot. Zaharcsenko ez idegen ország államfője alatt Ukrajna elnökét értette.

Jogi csűrcsavar

Elkötelezettek vagyunk a függetlenség mellett. Az az álláspontunk, hogy a területünket illegálisan szállták meg - tette világossá, hogyan viszonyulnak az ukrán államhoz. A képlet tehát a következő. Az ukránok önkormányzatoknak fogják tekinteni a létrejövő testületeket, amelyek a szapartisták szerint "népköztársaságaik" választott törvényhozásai. Az oroszok meg anélkül ismerik el ezeket a szeparatista térségek képviselőjének, hogy állást foglalnának státusukról. A helyzet illik abba a politikai-jogi káoszba, amelyről Vlagymir Putyin orosz elnök beszélt a múlt hét végén.

Moszkva elismerte a múlt heti ukrajnai parlamenti választások eredményét is, miután azon igen szerény támogatást, mindössze néhány egyéni képviselői helyet tudott szerezni a szélsőjobboldal. A hivatalos orosz politika eddig azzal támadta az ukrán változásokat, hogy azokat újfasiszta politikai erők irányítják. Lavrov csak annyit jegyzett meg a szavazással kapcsolatban, hogy az is aggasztja az orosz vezetést, ha néhány radikális jobboldali politikus jelen van a kijevi parlamentben.

Putyin: már "csak" 83 százalék

Némileg puhítja az orosz álláspontot az is, hogy erodálódni látszik a Krím félsziget elszakítását követő eufória. Igénybe veszi az emberek tűrőképességét az ukrán válság elmocsarasodása és a rubel gyengülése, amit az uniós és amerikai szankciók okoznak. Ez már Vlagymir Putyin államfő népszerűségi mutatóján is meglátszik.

A Moscow Times idézi a független Levada Center közvélemény-kutató intézet adatait, amelyek szerint szeptemberben a választásra jogosultak 49 százaléka választotta volna újra Putyint államfővé. Augusztusban még 57 százalék volt ez az arány. A biztos pártválasztók körében 87 százalékról 83 százalékra mérséklődött az elnök támogatottsága.