Korrupció gyanúja miatt már májusban elindította az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás előkészítését Magyarországgal szemben a Budapest-Belgrád gyorsvasút ügyében - írja a Magyar Nemzet. A lap megszerezte a magyar kormány és a brüsszeli tisztviselők levelezéséről szóló jelentést.

A korrupciót az sejteti, hogy a kivitelezést tender nélkül adták oda egy konzorciumnak, továbbá ezen belül nem tisztázott, hogy a MÁV milyen szerepet játszik ebben a csoportban. A beruházásról szóló magyar-kínai kormányközi egyezményben bízták meg a kivitelezéssel a MÁV és a China, Railway International Corporation, illetve a China Railway International Group által létrehozott vegyesvállalatot.

A vita tárgya, hogy Brüsszel szerint az üzlet a közös kereskedelempolitikáról szóló uniós szerződés hatálya alá tartozik, míg Budapest szerint kétoldalú államközi megállapodás, amihez nincs köze az EU-nak.

Jön az eladósodás

Fennakadt az uniós bürokrácián az is, hogy az 550 milliárd forint értékűre becsült a vasútfejlesztést (ez több mint a 4-es metró ára) 85 százalékban kínai hitelből hoznák tető alá. Az EU-t aggasztja, hogy az újabb hitelfelvétel miatt borulhat a konvergenciaprogram, amelyben a magyar kormány az államadósság jelentős csökkentését is vállalta.

A kétségeket erősíti, hogy a kormány nem tud érdemben nyilatkozni arról, mekkora áruforgalommal számol, s így mennyi idő alatt térülhet meg a beruházás.

Miért az adófizető fizet?

A Magyar Nemzet nem kapott hivatalos választ a cikk  felvetéseire. Független logisztikai szakértők szerint a beruházás egyhamar nem térül meg. Jellemző, hogy a jelentős európai vasúti fejlesztések 85 százalékos uniós támogatással valósulnak meg, vagyis olyan arányú támogatással, amekkora kínai hitelt a magyar kormány fel akar venni. Kérdés, miért jó Magyarországnak, hogy a kínaiak csak kivitelezőként vesznek részt a bizniszben, a költségeket pedig teljes egészében az adófizetőkre hárítják.