Újabb csavar: el akarják hallgattani az IMF-et a németek

A német kormány meg akarja édesíteni az IMF-nek Görögország hitelezését, hogy a Valutaalap cserébe lemondjon az adósságelengedés követeléséről. Az új csomag megszavazását is késleltetnék, pedig szakértők szerint Athén éppen akkora megszorítást vállalt be, mint az előző kormány.
Napi.hu, 2015. augusztus 12. szerda, 15:13
Fotó: Napi.hu

A német kormány azon ügyködik, hogy az Európai Unió adjon garanciát a Nemzetközi Valutalapnak Görögországnak nyújtott hitelei visszafizetésére - jelentett a Die Zeit. A cél az lenne, hogy az IMF ne szálljon ki a görögök támogatásából, annak ellenére, hogy ha komolyan vette volna saját belső szabályozását, akkor be sem szállt volna a hitelezésbe, mivel a görög állam az elmúlt öt évben fizetésképtelen volt.

A terv szerint amennyiben Görögország kifutna a pénzéből, s ezért nem tudná átutalni az IMF-nek járó követező hitelrészletet, akkor az eurótagállamok beugranának az adós helyére, átvállalnák a törlesztést. Cserébe a Valutaalap lemondhatna a görög adósságok jelentős csökkentésének követeléséről. A washingtoni hitelező szerint enélkül lehetetlen fizetőképessé tenni a görög államot.

Nem akarják

Berlin vonakodik jóváhagyását adni a harmadik segélyprogramra, amelynek részleteit a hét elejére pénzügyminiszter-helyettesi szinten elfogadták az eurótagállamok. Az ekathimerini.com athéni hírportál szerint Angela Merkel kancellár attól tart, hogy a korábbinál is nagyobb ellenállás fogadná az újabb görög hitelt saját pártszövetségén, a CDU/CSU-n belül. Az előzetes megállapodást több mint hatvan konzervatív képviselő utasította el.

Merkel és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök telefonon is beszélt erről - német sajtóértesülések szerint meglehetősen feszült hangulatban. A kancellár asszony Francois Hollande francia államfővel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság (EB) elnökével is egyeztetett.

Az EB szóvivője szerint Athén csak akkor kaphatja meg az új pakk első 20 milliárd eurós részletét - amelyre sürgősen szüksége lenne a bankok feltőkésítéséhez -, ha létrejön erről a hitelező államok politikai megállapodása. Enélkül áthidaló hitelt kell kérnie ahhoz, hogy ki tudja fizetni augusztus 20-án az Európai Központi Banknak járó 3,2 milliárd eurós törlesztőrészletet. És éppen ez az amit Berlin akar.

Benyújtották

A kormány szerdán benyújtotta a parlamentnek a csomagról szóló törvényjavaslatot, ám itt a hazai ellenállással kerül szembe. Hiába szerették volna egy nap alatt lezavarni a tervezet megtárgyalását a törvényhozás bizottságaiban, Zoe Konsztantpulu, a parlament elnöke, a megszorítások ismert ellenzője, az ügyintézést késleltetésével keresztbe tett ennek. Így kérdéses, hogy már csütörtökön szavazhatnak-e a képviselők a harmadik segélycsomagról.

A kormány azzal igyekszik eladni a pakkot a szavazóknak, hogy az 22 milliárd euróval kevesebb megszorítást tartalmaz, mint amibe elődje belement a második segélycsomagról kötött megállapodásban. Ezt egyes szakértők is elfogadják, arra hivatkozva, hogy az új egyezség szerint jóval kisebb elsődleges - adósságtörlesztés nélkül - számolt költségvetési többletet kell elérnie az országnak, mint amiről korábban szó volt.

Makacs számok

A számok azonban enyhén szólva árnyaltabbá teszik ezt a képet. Igaz ugyan, hogy a büdzsé többlete kisebb lehet (2015-ben 0 százalékot terveznek, miközben áprilisban még 3, júniusban pedig 1 százalékkal számoltak), ám a GDP nem növekedni fog, mint az korábban gondolták, hanem zsugorodni. (Az idei év végére 2,1-2,3 százalékos mínuszt várnak, míg áprilisban még 2,5 százalékos plusszal számoltak.)

A hitelezők a kisebb GDP-hez viszonyított kisebb többlettel csak arról mondtak le, ami úgysem teljesülhet, miközben a görögöknek ugyanannyi megszorítást kell teljesíteniük, hogy egyensúlyban tartsák a büdzsét. A magas elsődleges többlet célja, hogy azt a hitelek törlesztésre fordítsák. Így ez csúszik néhány évet, ami édes mindegy, az adósnak, amely így se, úgy se képes visszafizetni túl magasra hágott tartozásait. Ha megtarthatnák a többletet a saját céljaikra, azzal érnének valamit.

Mindenki hibás

A szakértők mindezért főként az athéni kormány hibáztatják, amely addig feszítette a húrt az ország pénzügyi helyzetének megoldásáról folyó tárgyalásokon az eurótagállamokkal és az IMF-fel, amíg bankválság alakult ki, ami recesszióba taszítja a gazdaságot 2015-ben. Ugyanakkor sokan elfogadhatatlannak tartják, hogy az Európai Központi Bank megtagadta a pénzintézetek megfelelő pénzellátását azt megelőzően, hogy Athén és hitelezői megállapodtak volna a folytatásról.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix, 2015.08.13 08:22

"Újabb csavar: el akarják hallgattani az IMF-et a németek"

Hát már ideje lenne...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Helianthus, 2015.08.13 08:03

@hunorti:

,,.a görögök milyen exportképes termékeket-szolgáltatásokat hoznak létre ?????????????????"

Ők semmilyent.
De országuk egyetlen idegenforgalmi szolgáltatás lehet.
Látok benne sok fantáziát.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hunorti, 2015.08.12 22:49

.a görögök milyen exportképes termékeket-szolgáltatásokat hoznak létre ?????????????????
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

malkom, 2015.08.12 18:46

Minden épeszű ember számára világossá vált, hogy a görögöknek úgy tíz évre a saját lábukra kell állniuk, ugyanis hosszútávon nem lehet csak úgy fizetni őket mert kell nekik a pénz. Valahol az egész rendszer meginoghat, ha több állam is elkezdi tartani a markát. Szerencsére még nem tartunk ott, a többiek eddig még korrektek maradtak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Helianthus, 2015.08.12 18:32

@lomb:

,,...a jelenlegi görög válság okozói ejrópa vezető ereje, aki a lóvé kedvéért még a nemzetközi (ámerika és a franciák által irányított) szervezetet is kijátszaná!"

Éppen ez bizonyítja a háttérhatalom szerepét.

Vedd sorra:

Merkel, mint az eurózóna vezető országának vezetője fel ajánlja az
IMF-nek, hogy majd ők kifizetik a görögök helyett is a hiteleket az
IMF-nek, ha Görögország nem tudna fizetni. Ki az a bolond, aki garancia nélkül vállalkozik kezességre?
Aztán Christine Lagarde francia, amely ország szintén tagja az eurózónának. A nyilvánosság előtt az asztal két oldalát jeleníti meg, valójában ugyan annak az oldalát. A vesztes oldalát. Amerika úgy nyer, hogy az európaiakkal intézteti el a neki előnyös megállapodást.

Európának nem is kel más, mint hogy még az eurózónát is válságba rántsák.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html