A kedden elfogadott javaslatok azon lépések részei, amelyeket az öt elnök - Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke, Donald Tusk, az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke, Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke - jelentése vázolt fel az EU gazdasági és monetáris uniójának (GMU) megerősítése érdekében.

Az EB javaslata euróövezeti szinten garantálja a polgárok bankbetéteit, de az előterjesztést közlemény is kíséri, amelyben az betétbiztosítási rendszer létrehozásával párhuzamosan további intézkedéseket körvonalaz a bizottság a bankrendszer még meglévő kockázatainak további csökkentésére.

A rendszer három szakaszban, fokozatosan jönne létre: az elsőben a nemzeti garanciarendszerek viszontbiztosításáról lenne szó, amelyet három évvel később váltana fel egy, az európai betétbiztosítási rendszer fokozatosan növekvő hozzájárulásával működő együttbiztosítási rendszer. Az utolsó szakaszban, 2024-ben jönne létre az európai betétbiztosítási rendszer végleges formája.

A rendszer erős biztosítékokat tartalmazna a "morális kockázat" és a visszaélések ellen, ezzel ösztönözve, hogy a nemzeti rendszerek körültekintően kezeljék az őket érintő potenciális kockázatokat. A nemzeti rendszerek csak akkor vehetnék igénybe az európai betétbiztosítási rendszer eszközeit, ha maradéktalanul megfelelnek a vonatkozó uniós jognak - olvasható a bizottság közleményében.

A bevezetés szakaszai

1. Viszontbiztosítás: A javaslat az első három évre - 2020-ig - viszontbiztosítási megközelítést javasol. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a nemzeti betétbiztosítási rendszer csak abban az esetben veheti igénybe az európai betétbiztosítási rendszer eszközeit, ha saját forrásai kimerültek, és - mint minden további szakaszban is - megfelel a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv szabályainak.

Másrészt az európai betétbiztosítási rendszer eszközei csak bizonyos határig nyújtanak kiegészítő forrásokat a nemzeti rendszerek számára. Biztosítékok szabályozzák majd az esetleges morális kockázatokat, valamint azt, hogy a nemzeti rendszerek csak indokolt esetben vegyék igénybe az európai alap eszközeit.

Ezen belül az európai források csak azoknak a tagállamoknak állnának rendelkezésükre, amelyek teljes mértékben alkalmazzák a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv vonatkozó rendelkezéseit. Az európai betétbiztosítási rendszer forrásainak felhasználását szigorúan ellenőriznék. A nemzeti rendszereknek maradéktalanul vissza kell fizetniük azokat a forrásokat, amelyekről kiderül, hogy azokat indokolatlanul fizették ki számukra. A bizottság szerint ez a lépcső csökkenti a bankok és az államháztartás egymástól való függését.

2. Együttbiztosítás: A 3 éves viszontbiztosítási szakasz után 2020-tól az európai betétbiztosítási rendszer fokozatosan közös felhasználású rendszerré alakul át ("együttbiztosítás"), amelyre továbbra is megfelelő korlátok és visszaéléssel szembeni biztosítékok vonatkoznak.

Az előző szakaszhoz képest itt már jelentős változást jelent, hogy a nemzeti rendszerek még az előtt igénybe vehetik az európai rendszer biztosította forrásokat, hogy saját forrásaik kimerülnének. Az európai betétbiztosítási rendszer által fedezett részarány kezdetben viszonylag alacsony lesz (20 százalék), majd egy négyéves időszak alatt fokozatosan emelkedik.

3. Teljes biztosítás: Az európai betétbiztosítási rendszer által viselt kockázat részaránya 2024-ig fokozatosan 100 százalékra emelkedik. Ugyanebben az évben kezdi meg teljes körű működését az Egységes Szanálási Alap, és ugyanekkor lépnek teljes mértékben hatályba a betétbiztosítási rendszerekről szóló jelenlegi irányelvben foglalt rendelkezések.

Mit kell tudni az új rendszerről?

Az európai betétbiztosítási rendszer a meglévő rendszerre épül: az európai szabályokkal összhangba hozott nemzeti betétbiztosítási rendszerekből áll; a betétesek továbbra is azonos szintű - 100 ezer euróig terjedő - védelemben részesülnek. (Nemzeti betétbiztosítási rendszerek már ma is működnek, és személyenként és adott bankban vezetett bankszámlákként 100 ezer euró összegig garantálják a betéteket, ám jelenleg ezeket nem támogatja közös európai rendszer.)

A rendszert fokozatosan vezetik be. A bankszektor szempontjából összességében költségsemleges lesz az átalakítás, azaz az európai betétbiztosítási rendszerbe befizetett hozzájárulásaikat a bankok levonhatják a nemzeti betétbiztosítási rendszerekbe eszközölt befizetéseikből. A rendszer viszont kockázattal súlyozott lesz, azaz a kockázatosabb bankoknak többet kell befizetniük, mint a biztonságosabbaknak, és ez a jellemvonás a rendszer lépcsőzetes bevezetésével egyre hangsúlyosabbá válik; emellett kezdettől fogva kockázatkiigazítás alkalmazható.

A kockázatvállalással kapcsolatban viszont a közlemény rámutat: csak azokat a nemzeti rendszereket biztosítja, amelyek megfelelnek a feltételeknek, és összhangban vannak az uniós szabályokkal. Az új rendszer az euróövezeti tagállamok számára - amelyek bankjai az egységes felügyeleti mechanizmus alá tartoznak - kötelező lesz, azonban nyitva áll a bankunióhoz csatlakozni kívánó más uniós tagállamok számára is.

Az EB szerit az Európai Betétbiztosítási Alap kezdettől fogva része a rendszernek. Az alap finanszírozása közvetlenül, kockázattal kiigazított banki hozzájárulások útján történik. Az alap irányítását a már létező Egységes Szanálási Testület végzi majd.