Az EU és a nem uniós tag Svájc között jelenleg több mint 100 külön egyezmény szabályozza a kapcsolatokat. Brüsszel ezt egyetlen egyezményre cserélné, hogy könnyebbé tegye a vitás ügyek rendezését és hogy biztosítsa azt is, hogy Svájc alkalmazkodik az egységes piac szabályaiban történő változásokhoz.

A svájciak egy része viszont attól tart, hogy egy ilyen megállapodás könnyebbé tenné a munkaadóknak, hogy uniós munkaerőt importáljanak, leszorítva ezzel a svájci béreket.

Kapcsolódó

Az SGB szakszervezeti szövetségnek és a balközép Szociáldemokratáknak (SP) Svájc azon törekvései, hogy lazítsanak az ország szigorú szabályozásán, amely Európa legmagasabb béreit hivatott védeni, túl nagy lépés lenne afelé a megállapodás felé, amelyet Brüsszel szeretne - írja az Euractiv. A szélsőjobb Svájci Néppárt (SVP) szintén ellenzi a megállapodást, mert azt a svájci szuverenitás megsértéseként értelmezi. Ezek után nagyon úgy tűnik, hogy a politikai akarat a megegyezésre annyira csekély, hogy ez a megállapodás elmaradását jelentheti - főleg, hogy az ország legnagyobb pártja a parlamentben az SVP, a második legnagyobb pedig az SP.

Fagyott hangulat és visszavágás jöhet

Amennyiben ez a megállapodás több éves tárgyalási folyamatot követően elbukna, az a két fél kapcsolataiban egy újabb jégkorszakot és esetleges büntető intézkedéseket hozhat - írja az Euractiv, amely erre egyik példaként említi, hogy az Európai Bizottság az EU-svájci egyezményben szeretne előrelépést elérni, mielőtt megújítaná azt az engedélyt, mely szerint a svájci és európai pénzpiaci brókerek hozzáférhetnek egymás piacaihoz 2018 után is.

A svájci pénzügyminiszter, Johann Schneider-Ammann - aki egyébként a jobbközép Liberálisok politikusa - ígéretet tett arra, hogy folytatja a megbeszéléseket a munkaadókkal, munkavállalókkal és Svájc 26 regionális kantonával annak reményében, hogy a következő hónapban egy egységes javaslattal álljanak elő.

Ez kevés lesz

Ezt az erőfeszítést azonban egyes politikai bennfentesek jelentéktelennek érzik. A jobbközép Kereszténydemokrata Néppárt (amely a svájci parlament négy pártból álló kormánykoalíciójának tagja) vezetője, Gerhard Pfister szerint a megállapodás most "messzebbnek tűnik, mint valaha".

Mindkét fél szerette volna ezt az egyezményt még ez év végéig nyélbe ütni, ami most Pfister szerint lehetetlennek tűnik, de a képviselő még azt is valószínűtlennek tartotta, hogy a jövő évben megszületne a megállapodás. Ennek okaként részben az Egyesült Királyság kilépési tárgyalásaiban lévő zavarokat, részben pedig a Svájcban és az EU-ban tartandó választásokat jelölte meg.

Az egyetlen remény

Arra, hogy ez ne így legyen, az egyetlen reménynek azt tartaná, ha az Európai Bizottság elfogadná azokat a vörös vonalakat, amelyeket Svájc felállítana annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy a külföldi munkaerő révén a munkabérek színvonala és a munkakörülmények romoljanak.

A bizottság szóvivője az ügyet kommentálva azt mondta az Euractive szerint, hogy a szakszervezetekkel való tárgyalások Svájc belügyének számítanak. Ugyanakkor hozzátette, hogy az Európai Bizottság készen áll a tárgyalások folytatására, azt is megjegyezvén, hogy nem lesz egyszerű megállapodásra jutni. Ezt azzal indokolta, hogy az EU számára az egy világos kitétel, hogy azoknak, akik üzleti tevékenységet akarnak folytatni az egységes piacon, be kell tartani annak szabályait.

Halott ügy

A svájci rádió- és tévéadó, az SRF viszont úgy látja, hogy az ügy halott: a szakszervezetek erős kijelentései lehetetlenné tették számukra a visszakozást, a kölcsönös szidalmazás pedig kizárja, hogy az egyezménnyel el lehessen nyerni a polgárok bizalmát egy népszavazáson.

Bár a pénzpiacok nem reagáltak vehemensen a hírre, egy svájci bróker mégis úgy vélte, hogy az eset potenciális veszélyt jelent a svájci eszközökre.

Az Euractiv szerint a tárgyalások azért is haladnak nyögvenyelősen, mert a svájci döntéshozók úgy vélik, a brit kilépés nehezíti a megállapodás létrejöttét, miután Brüsszel Svájc számára nem biztosítja azt a mozgásteret, amelyre a britek szert tettek.

A 2004-ben elfogadott szabályok szerint - amelyeket akkor fogadtak el, amikor Svájc aláírta a szabad mozgásról szóló megállapodást az EU-val - a munkaadóknak értesítenie kell a helyi hatóságokat arról, hogy milyen munkavállalók jönnek be az országba és milyen munkát fognak végezni. A hatóságok ezután ellenőrzik is, hogy a vállalatok betartják-e a svájci szabályokat.

A kép forrása: Shutterstock.