Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Románia első embere erről a védelmi minisztérium (MAPN) évértékelőjén beszélt, ahol kijelentette: az elmúlt évek során jóval több pénzt költöttünk, mint amennyit megtermeltünk, nem értettük meg, hogy egy mosolyért nem lehet senkit pluszjuttatásban részesíteni. Mindez ahhoz vezetett, hogy legkésőbb 2010 végén újabb hitelfelvételre kényszerül az ország.


A váratlan bejelentés annál is inkább meglepő, mivel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2,4 milliárd euró alig két hete folyt be az államkasszába. Mint ismeretes, az IMF és az Európai Bizottság (EB) tavaly összesen 19,95 milliárd eurós segélyt szavazott meg Bukarestnek, az összeg jelentős részét - 12,95 milliárd eurót - az IMF folyósítja, a fennmaradó összeg az Európai Uniótól, a Világbanktól és az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól érkezik.


Az IMF szakemberei  -februári bukaresti látogatásuk során- átvilágították az ország gazdaságát és nyilatkozataikból úgy tűnt, bizonyos megszorító intézkedések bevezetésével Románia képes lesz átvészelni a válságot. Február elején ráadásul a Fitch Ratings is Románia mellé állt, amikor negatívról stabilra módosította az ország kilátásait. Bizakodásra ad okot, hogy Románia és az IMF között normalizálódott a viszony, stabilizálódott a politikai helyzet és a 2010-es költségvetésben foglalt számok is tarthatónak bizonyulnak - indokolta a döntést David Heslam, a Fitch szakembere.

Ugyanakkor az ország hosszú távú deviza- és a nemzeti valutában megállapított adósság-besorolását BB plusz, illetve BBB mínusz kategóriába sorolja a hitelminősítő, magas befektetői kockázat mellett. 


A Fitch ugyanakkor kockázatosnak tartja a törékeny parlamenti többséggel rendelkező kormánypárt megszorító terveit. A valutaalappal kötött egyezmény szerint ugyanis az idei deficitet a tavalyi 7,2 százalékról a GDP legfeljebb 5,9 százalékára kell csökkenteni. Az első negyedévben legfeljebb 8,25 milliárd lejes költségvetési hiány lehet, ami az év közepére 15,45, szeptember végére 21,8, az év végére pedig legfeljebb 31,9 milliárd lejre nőhet.

A szerződésben foglalt deficitcél eléréséhez azonban elengedhetetlen a közszféra kiadásainak a GDP 0,2 százalékának megfelelő mértékű csökkentése, amit csak a közalkalmazottak számának csökkentésével, illetve a hivatalban maradt dolgozói fizetésének befagyasztásával érhető el. A közszférából legkevesebb 100 -150 ezer tisztségviselőt kellene elküldeni, ami szinte biztosan heves ellenkezést vált majd ki a szakszervezetekből - figyelmeztetnek a szakértők.