Benyújtotta a parlamentnek a 2017-es költségvetés tervezetét az athéni kormány. A büdzsé új adókat vezetne be, emelné a társadalombiztosítási hozzájárulásokat és mérsékelne bizonyos nyugdíjjuttatásokat - írja az ekathimerini.com hírportál. Az ország baloldali kormányát azzal választották meg a szavazók 2015 elején, hogy véget vet a megszorításoknak.

Mibőőől?

A keserű pirulát egy szociális kiadási előirányzatba csomagolva próbálják lenyeletni az emberekkel, illetve a vállalatokkal, amelyeket szintén érintenek az adóemelések. Összesen 300 millió eurót (93 milliárd forint, a Kőröshegyi völgyhíd árának másfélszerese) szánnak szociális, illetve oktatási támogatásokra.

Az utóbbival az a gond, hogy a Görögországot hitelező eurótagállamok - illetve a nevükben eljáró intézmények - nem adták áldásukat a szociális csomagra. Nem áll ugyanis nagyon stabil lábakon az összeg finanszírozása. A pénzügyminisztérium azzal számol, hogy az költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - többlete 2017-ben a GDP két százaléka lesz.

Ez több, annál az 1,75 százalékos aránynál, amelyet az athéni kormány a hitelezőknek ígért. A különbséget fordítanák a 300 milliós kiadások kifizetésére. A kormány egyébként 2016-ra 0,63 százalékos elsődleges GDP arányos többletet vár.

Sok pici pluszadó

Athén összesen 2,5 milliárd euró pluszbevételt vár az adóemelésekből és összesen 3,3 milliárddal akarja karcsúsítani a büdzsét. Egyebek mellett növelik a dohány, a kávé, a vezetékes telefon és a fizetős tévé fogyasztási adóját. Emellett módosítják a személyi jövedelemadó sávjait, például emelik az adómentes sáv határát, aminek nyomán nagyobb lesz a korábbinál az szja is.

Optimista feltételezések

A nyugdíjelvonás az EKAS nevű, lényegében szociális támogatásként fizetett nyugdíjkiegészítést értini, amelyet a legkisebb nyugdíjasoknak adnak. Ennek keretéből közel 440 millió eurót vonnak el 2017-től. A hitelezők évek óta követelik az EKAS megszüntetését, mert torzítja a nyugdíjrendszert

A pénzügyminisztérium számításaiba hiba csúszhat, ha nem teljesül néhány optimista feltételezés. Például a GDP növekedik 2,7 százalékkal jövőre, ahogy azt a büdzsé tervezésekor előre jelezték. Szintén bizakodó várakozásnak tekintik a szakértők, hogy a munkanélküliségi ráta a 2016-os 23,5 százalékról 22,4 százalékra eshet.