Újra bebizonyosodott, hogy az Európai Unió egyik leginkább euroszkeptikus tagországa Dánia - írja a thelocal.dk internetes portál. Az ország lakosságának többsége a csütörtöki népszavazáson úgy döntött, hogy Dánia ne fonja szorosabbra kapcsolatát az EU közös igazságügyi és biztonsági rendszerével. Az emberek annak ellenére nemmel szavaztak, hogy a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt az igenre biztatta őket.

A kérdés nem volt egyszerű, ugyanis Dánia jelenleg csak részlegesen vesz részt az EU közös igazságügyi és belügyi rendszerének tevékenységében. A dolog azzal kezdődött, hogy az ország lakossága 1992-ben nem szavazta meg a maastrichti szerződést. Ezt követően Dánia mentességet kapott számos uniós közös politika - így a közös igazságügyi szabályozás - átvétele alól. Ezt nevezi az EU-s zsargon opt-out megoldásnak.

A kivételek megszerzése után tartott 1993-as népszavazáson ugyan már elfogadták a maastrichti megállapodást, ám az opt-out azt jelenti, hogy Dánia nem maradhat tagja az Europolnak, az EU biztonsági szervezetének, ha a szervezet státusa megváltozik. Márpedig jövőre válhatóan éppen ez fog történni.

Öngól?

Ezért kezdeményezte a kormány, hogy tartsanak népszavazást az opt-out státus felváltásáról opt-in státusra. Az utóbbi azt jelenti, hogy egy adott ország tagja az közös igazságügyi rendszernek, de joga van arra hogy minden új közös igazságügyi és belügyi szabályozás esetén külön-külön mérlegelje, átveszi-e azt vagy sem. Nagy-Britannia és Írország előrelátó módon éppen ezt, az opt-in megoldást választotta az Europollal kapcsolatban - emlékeztetett a BBC.

A dánok azonban egyértelműen elutasították az opt-out opt-inre változtatását: a népszavazás résztvevőinek 53,1 százaléka tette az X-et a "nem" mellé, míg 46,9 százalékuk mondott igent. A részvétel megkérdőjelezhetetlenné tesz a népakaratot, ugyanis a szavazásra jogosultak 72 százaléka érezte úgy, hogy le kell adnia a voksát.

A "nem" győzelmének az a következménye, hogy Dániának várhatóan el kell hagynia az Europolt, amelynek feladata, hogy egyesítse az EU-tagállamok erőfeszítéseit a szervezett bűnözés, a csempészet és a terrorizmus ellen. Ezt látva akár öngólnak is tűnhet a népszavazás eredménye.

Rossz kérdés

A mérsékelt jobboldali kormány és a legnagyobb - baloldali - ellenzéki párt nem kis részben saját magának köszönheti, hogy nem tudta megértetni a szavazókkal a választási alternatíva lényegét. A népszavazásra feltett kérdés érthetetlenül bonyolult volt. Egy szavazó, akit a BBC szólaltatott meg, azt mondta: hogy a referendum kezdeményezőnek az EU történetének legzavarosabb kérdését sikerült kitalálniuk.

Ráadásul az "igen" mellett kampányoló politikusok rossz magyarázatokkal próbálták tisztábbá tenni a képet, amely így végül teljesen áttekinthetetlenné vált. Eközben a "nem" melletti kampányt szervező euroszkeptikus, bevándorlóellenes Dán Néppártnak egyszerű dolga volt. Azt állította kampányában, hogy az opt-out feladásával még több döntési hatáskör kerülne át nemzeti hatáskörből Brüsszelhez.

A végeredményt egy nyugdíjas szavazó foglalta össze a thelocal.dk-nak miután a "nemre" szavazott: Túl sok dolgot pakoltak össze a szavazásra feltett javaslatban, aztán úgy beszéltek az emberekkel, mintha teljesen hülyék lennének.

Mi lesz most?

A "nem" táborának képviselői azt állították, hogy Dánia külön megállapodást köthet az Europolban való részvételéről. Az "igen" hívei szerint ez egyáltalán nem biztos, és ha sikerül is egy asztalhoz ülni a brüsszeli vezetéssel és a többi EU-tagállam képviselőjével, bonyolult tárgyalásoknak néznek elébe. Egyes szakértők szerint akár öt évig is eltarthat, mire ki tudnak taposni egy párhuzamos, alternatív ösvényt az opt-in kiépült útja mellé.

Szakértők szerint a Néppárt sikeresen teremtett kapcsolatot az emberek fejében az EU kötelező bevándorlási kvótái és a népszavazás között. Sokan úgy érezhették, hogy ha erősítik országuk és az EU kapcsolatait, akkor Brüsszel rákényszerítheti a menekültek befogadását Dániára.

Hiába mondta Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök, hogy az ország a referendum eredményétől függetlenül kívül marad az unió menekültügyi szabályozásán, és hogy újabb népszavazást írnak ki, ha ezen a területen valamit változtatni akarnak.

Brit szál

A dán népszavazást minden bizonnyal agyon fogják elemezni a nagy-britanniai függetlenségi népszavazásra készülő politikai erők - tette hozzá a dán népszavazásról szóló tudósításához a BBC. (A szigetországban 2017 végéig járulnak az urnákhoz az emberek, hogy döntsenek országuk EU-tagságának fenntartásáról.)

A nagy kérdés az, hogy miként alakul ki kapcsolat a szavazók zsigeri ösztönei és az éppen aktuális európai politikai-gazdasági események között? Emellett persze a kérdés megfogalmazásával kapcsolatos tanulságok is fontosak. Nyilvánvaló, hogy egy rosszul feltett kérdés elbátortalaníthatja az embereket, vagy legalábbis befolyásolhatja hangulatukat a szavazás napján.