A hitelminősítő elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy a múlt heti katonai puccskísérlet politikai következményei aláássák a beruházási környezetet, aminek negatív növekedési és tőkebeáramlási hatásai is lesznek.

Az S&P Törökország hosszú és rövid futamidejű szuverén devizakötelezettségeinek osztályzatát ennek megfelelően az eddigi "BB plusz/B"-ről "BB/B"-re, a helyi valutában kibocsátott török államadósság besorolását pedig "BBB mínusz/A-3"-ról "BB plusz/B"-re rontotta. A cég az új osztályzatokon is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

Az S&P elemzői úgy vélik, hogy a július 15-i puccskísérlet tovább polarizálta a török politikai életet és a súlyok és ellensúlyok rendszerét tovább erodálta. Ráadásul az elemzők nagyobb kiszámíthatatlanságot várnak, ami a tőkebeáramlást gátolhatja a külső forrásoktól egyébként is függő török gazdaságba.

A negatív kilátás a hitelminősítő szerint azt a véleményt tükrözi, hogy Törökország gazdasági, költségvetési és adósságmutatói a vártnál nagyobb mértékben romolhatnak, amennyiben a politikai bizonytalanság tovább rombolja a befektetési környezetet, illetve ha a folyó fizetési mérlegre nehezedő nyomás fokozódik.

A hitelminősítő továbbá úgy látja, hogy a puccskísérlet utáni politikai széttagoltság tovább rombolta az ország intézményi hatékonyságát is. Ennek következtében az elemzők arra számítanak, hogy Törökország rövid távú külső adósságának megújítása nehezebbé válik. A hitelminősítő becslése szerint Törökországnak a teljes külső adósságának közel felét, mintegy 170 milliárd dollárt kell megújítania a következő 12 hónapban.Ez a mozgósítható tartalékok ötszöröse, és az idei évre várt török hazai össztermék (GDP) 24 százaléka.

Továbbá az S&P szakemberei azt is feltételezik a politikai bizonytalanság fényében, hogy Törökország döntéshozói vélhetően nem tartják magukat ahhoz az ígéretükhöz, hogy olyan reformokat hajtsanak végre, amelyek csökkentenék a török gazdaság külső forrásoktól való függését. Törökországot egyébként, miután mintegy 50 ezer embert ért el a kormányzati tisztogatás a puccskísérletet követően, azzal is megvádolták, hogy a jogállamiságot semmibe veszi.

Már jött egy leminősítés

Egy napon belül ez a második negatív hitelminősítői lépés Törökországgal szemben: a Moody's Investors Service előző nap leminősítési felülvizsgálat alá vette Törökország "Baa3" szintű - még épphogy befektetési ajánlású - adósbesorolását, azzal az indokkal, hogy meg kell vizsgálni a kudarcba fulladt katonai puccskísérlet hatásait a török gazdaság növekedésére, a gazdaságpolitikai döntéshozó intézményrendszerre és a külső tartalékokra, különös tekintettel az e területeket már eddig is terhelő kihívásokra.

Ha a Moody's is leminősíti Törökországot a felülvizsgálat eredményeként, az azt jelentené, hogy Törökországot az intézményi befektetők többé nem tekintenék befektetésre ajánlott kategóriájú államadósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két nemzetközi hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy az adott szuverén vagy kereskedelmi adósosztályzatot befektetésre ajánlottnak tartják-e, vagy sem.

A Moody's esetleges osztályzatrontása nyomán a török szuverén befektetési termékek potenciális vásárlói köre is szűkülhet, számos intézményi befektető szabályzata ugyanis kizárólag befektetési ajánlású papírok tartását engedélyezi.

A Fitch is fenyegetőzik

A minap a Fitch Ratings is közvetett utalást tett Törökország leminősítésének lehetőségére.  A Fitch "BBB mínusz" besorolással tartja nyilván a török államadósságot; ez azonos a Moody's "Baa3" török besorolásával. Az osztályzat kilátása stabil, de ha a Fitch innen leminősíti a török szuverén besorolást, azzal Törökország ennél a cégnél is elveszítené befektetési ajánlású szuverén osztályzatát.

A Fitch közölte: megítélése szerint a puccskísérlet és a kormány reakciója egyaránt illusztrálja a török szuverén adósprofilra nehezedő politikai kockázatokat. Az, hogy e kockázatok miatt nyomás alá kerül-e a török államadós-besorolás, attól függ, hogy a történtekre adott kormányzati reakció mennyire mélyíti tovább a politikai megosztottságot, és mennyire gyengíti az intézményrendszer függetlenségét. Mindez ugyanis kikezdheti a gazdaságpolitika koherenciáját, és növelheti a külső finanszírozási stresszhelyzet kialakulásának kockázatát - állt a Fitch elemzésében.