A HWWI 2011-re 3 százalékos, 2012-re pedig 0,5 százalékos német GDP-növekedéssel számol - írja a kutatóintézet MTI-hez eljuttatott jelentése. A német gazdaság még az idén őszig erőteljes növekedésben volt, amíg ki nem fulladt a pénzügyi és gazdasági krízist követő felzárkózási szakasz lendülete. Javultak egyúttal a német gazdaság foglalkoztatási mutatói is.
Az egy évvel ezelőtti prognózis előrejelzései a legteljesebb mértékben megvalósultak, ugyanakkor az előrejelzésben megnevezett kockázati tényezők is erőteljesen aktivizálódtak. Az euróövezeti adósságszolgálati válság egyre mélyebb nyomot hagy a reálgazdaságon és rontja a kilátásokat.

A kedvező nemzetgazdasági keretfeltételek és a magas külpiaci megrendelésállomány mindezidáig el tudták hárítani a világgazdasági lassulás begyűrűzését. A magas foglalkoztatás javuló jövedelmi helyzetet és magas lakossági kiadásokat von maga után. A javuló fogyasztói hangulati mutatóknak köszönhetően a tényleges lakossági kiadások a szabadon elkölthető jövedelemnél nagyobb mértékben növekednek.

A magas termelői kapacitáskihasználás mellett növekednek a vállalati beruházások is. Az alacsony kamatoknak, a javuló foglalkoztatási és jövedelmi helyzetnek hála a lakásépítési beruházások is növekednek.
Az egyes euróövezeti országokban súlyosbodó adósságszolgálati válság azonban nem maradt következmények nélkül. Egyes régiók lassuló gazdasági növekedési üteme, például az Egyesült Államoké, de még a fejlődő országoké is, fékező hatást gyakorol a világkereskedelmi forgalomra, emiatt pedig lassul a német export növekedési üteme.

A német gazdaság növekedési motorja jövőre a lakossági fogyasztás és a lakásépítés lehet. A foglalkoztatási helyzet azonban a lassuló konjunktúra miatt legfeljebb stabilizálódhat, mivel a vállalatok a foglalkoztatottak számának megőrzésére törekednek majd. A kollektív szerződésekben rögzítetteknek megfelelően a jövedelmek jövőre is emelkednek. Mivel az infláció lassulására lehet számítani, ezért a szabadon elkölthető lakossági jövedelem jövőre az ideinek megfelelő egy százalékos mértékben emelkedhet, és lakossági fogyasztásban is nagyjából ennek megfelelő mértékű növekedésre lehet számítani.
A lakásépítések ennél nagyobb mértékben növekednek majd. Az idén kiadott lakásépítési engedélyek száma nagymértékben növekedett és a lakásépítési keretfeltételek is kedvezően alakultak.

A cégek megpróbálják fenntartani a foglakoztatást

A bizonytalan gazdasági kilátások miatt a vállalati beruházások stagnálása várható. Összességében a belpiaci kereslet jövőre is jelentős, de az ideinél kissé gyengébb mértékben járul majd hozzá a gazdasági növekedéshez.
A német gazdasági növekedésre fékező hatással lesz jövőre a világgazdasági növekedés lassulása. A recesszióba süllyedő euróövezet és a fejlődő régiók növekedési dinamikájának gyengülése miatt jövőre visszaesik a világkereskedelmi forgalom, a német export emiatt legfeljebb szerény mértékben növekedhet. Az idei utolsó negyedévben és a jövő év első hónapjaiban a fenti tényezők miatt a német gazdasági teljesítmény a legjobb esetben is csak stagnálhat, de akár csökkenhet is. Jövőre pedig javulás mellett is legfeljebb évi 0,5 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani.

A vállalatok még a gyenge konjunkturális helyzetben is igyekeznek majd megtartani alkalmazottaikat, vagyis a munkanélküliség növekedésére nem kell számítani. Az infláció a konjunkturális hatások miatt meglehetősen korlátozott áremelési játéktér és az energiaár-drágulás lassulása miatt a 2 százalékos küszöb alatt marad. Az előrejelzés az euróövezet fennmaradását és a válság negatív hatásainak az övezetre való korlátozódását feltételezi. Az adósságszolgálati válság azonban még nem futotta ki magát, a további eszkaláció lehetősége így nem zárható ki. A krízisországok strukturális és költségvetési problémáinak gyors rendezése nem tűnik megoldhatónak, ezért a fenti forgatókönyvben felvázoltnál kedvezőtlenebb események bekövetkezési valószínűsége nagyobb, mint a kedvezőbbeké.

A kockázati tényezők érvényesülésének valószínűsége az érintett országok kríziskezelő intézkedéseitől, az uniós szinten hozott döntések megvalósításától, valamint az EKB pénzpolitikai műveleteitől függ.