Újabb tiltakozások a krími helyzet miatt

Többek közt a Fehér Ház, az ENSZ, Merkel, Obama, Románia és Csehország is elítélte az orosz lépéseket.
MTI, 2014. március 18. kedd, 20:54

A Fehér Ház kedden elítélte a Krím orosz annektálását és újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen. "Ezt az akciót - a népszavazás eredményét és az Ukrajna egy régiójának annektálására irányuló kísérletet - az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség sohasem fogja elismerni" - jelentette ki Jay Carney, az amerikai elnök hivatalának szóvivője.

Carney közölte, hogy Washington ki fogja bővíteni azon orosz tisztségviselőknek a listáját, akiket amerikai vízumtilalommal és bankszámla-befagyasztással sújtottak. Az eddigi szankciókat a The Wall Street szerkesztőségi cikkében "komolytalannak" nevezte, a The Washington Post állásfoglalása pedig azt írta, hogy a büntetőintézkedések csak "ugatnak" és nem "harapnak".

"Ha Oroszország nem változtat irányvonalát, akkor az álalunk, a barátaink és szövetségeseink által megállapított költségekbe veri majd magát szerte a világon, amelyeket általánosságban a világgazdaság fog kiróni" - hangoztatta Jay Carney. "A költségek mindaddig növekedni fognak, amíg Oroszország nem változtat irányt" - tette hozzá.

ENSZ: konstruktív párbeszéd kell

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára "konstruktív párbeszédre" sürgette a válságban érintett valamennyi felet. Ezt kedden Stephane Dujarric, a világszervezet szóvivője jelentette be New Yorkban. Dujarric szerint Ban intenzívvé tette diplomáciai erőfeszítéseit és magas szinten felvette a kapcsolatot az érintett felekkel, valamint mindazokkal akik érdekeltek a válságban. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az ENSZ-főtitkár, aki "növekvő aggodalommal" figyeli a legutóbbi fejleményeket, beleértve a krími népszavazást és a félsziget orosz annektálását.

A világszervezet első embere arra intette a feleket: tartózkodjanak a "meggondolatlan cselekedetektől", és fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a válságot az ENSZ Alapokmányának a szuverenitás, a területi épség és az egység tiszteletben tartását előíró elvek alapján oldják meg. Az ENSZ Közgyűlése Ukrajna kérésére csütörtökön plenáris ülést tart.

Merkel és Obama is tárgyalt az ügyben

Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök egyformán ítéli meg a Krím félszigettel történteket, kedden folytatott telefonbeszélgetésükön egyetértettek abban, hogy az ukrajnai terület Oroszországhoz csatolása nem fér össze a nemzetközi jog előírásaival - közölte a német kormányszóvivő.  A közlemény szerint a német kancellár és az amerikai elnök egyaránt úgy véli, hogy az "úgynevezett népszavazás" a régió hovatartozásáról "ellentétes volt az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal, a Krím egyoldalú függetlenségi nyilatkozata és felvétele az Oroszországi Föderációba pedig elfogadhatatlan csapás Ukrajna területi egységére". Ebben a helyzetben az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről helyes döntés volt "célzott intézkedéseket bevezetni egyes személyek ellen" - állapította meg Angela Merkel és Barack Obama.

Ugyanakkor mindketten változatlanul nyitottak a politikai párbeszédre, a konfliktus tárgyalásos rendezésére - áll a közleményben, amely szerint a két politikus megállapodott abban, hogy továbbra is szorosan összehangolják lépéseiket az ukrajnai válság ügyében.

A románok szerint elszigetelődnek az oroszok

A román külügyminisztérium nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város orosz "annektálását", és a nemzetközi jogot sértő, törvénytelen cselekedetnek tartja az Orosz Föderáció erre irányuló lépését - közölte kedden a román külügyminisztérium. Ezzel Oroszország megsértette a szomszédos Ukrajna szuverenitását, területi épségét és függetlenségét, és a párbeszéd helyett a politikai, katonai, gazdasági elszigetelődést választotta - olvasható a kommünikében. "Ma a Helsinki Egyezmény és az EBESZ Párizsi Chartája által lefektetett, egységes, demarkációs vonalak nélküli Európa megteremtésére irányuló több évtizedes együttműködés és párbeszéd eredményei semmisültek meg" - fogalmaz a román külügyminisztérium.

Bukarest szerint Oroszországnak a nemzetközileg elismert határok megváltoztatását célzó egyoldalú lépése az egész térséget destabilizálhatja, és az EU- és NATO-tag Románia szomszédságában elhúzódó konfliktusokat gerjeszthet, veszélyeztetve Európa biztonságát.

A román külügyminisztérium elfogadhatatlannak és megalapozatlannak tartja az olyan próbálkozásokat, amelyek a krími helyzetet próbálják lemásolni Románia keleti szomszédságában, a Dnyeszter térségében - olvasható a kommünikében, arra utalva, hogy kedden a Moldovai Köztársasághoz tartozó Dnyeszter menti szakadár köztársaság legfelső tanácsa is kérte Oroszországtól a terület annektálását. Bukarest "életbevágónak" tartja, hogy az Európai Unió aláírja a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt Moldovával és Grúziával, a krími válságot illetően pedig - Oroszország egyoldalú lépése ellenére - csak a Kijev és Moszkva közötti párbeszédet látja az egyetlen járható útnak.

Prága: újabb büntetőintézkedés kellene

Elfogadhatatlannak nevezte Oroszország eljárását Ukrajnával szemben a cseh miniszterelnök a CTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában kedden. A miniszterelnök közlése szerint Prága figyelemmel kíséri az ukrajnai eseményeket, de egyelőre semmiféle rendkívüli biztonsági intézkedést nem tervez. Bohuslav Sobotka úgy vélte, hogy az EU-tagállamok kormányfőinek következő tanácskozásukon ki kell értékelniük az új helyzetet, különösen azt, mennyire hajlandó Oroszország a párbeszédre.

"Ha csütörtökön vagy pénteken nem tudunk pozitív eredményeket megállapítani, akkor feltétlenül vitára kell számítani arról, hogy Európának be kellene keményítenie Oroszországgal szemben" - jelentette ki Sobotka.

"Azon kívül, hogy az oroszok megmaradtak a Krím félszigeten és nem mentek tovább Délkelet-, illetve Kelet-Ukrajna felé, Oroszország részéről más pozitív lépést nem látok" - értékelte a helyzetet a politikus. "Úgy látom mérlegelni lehet a büntetőintézkedések bővítését" - tette hozzá. Megismételte: Prága nem támogatja az Oroszország elleni általános gazdasági szankciókat, mert azok nagyon veszélyeztetnék a csehországi munkahelyeket.

Bohuslav Sobotka szerint a jelenlegi helyzetért elsősorban Vlagyimir Putyin orosz államfő viseli a felelősséget. "Nyilvánvaló, hogy Putyin elnök akarata nélkül ez az eljárás soha sem történt volna meg" - nyilatkozta a cseh kormányfő. Hozzáfűzte: ennek ellenére nem támogatja, hogy a szankciók Putyin ellen is irányuljanak.

A ruszinok is megszólaltak

Elítélte a Kárpátaljai Ruszin Néptanács (NRRZ) kedden nyilvánosságra hozott közleményében a Krím orosz csapatok általi megszállását; a szervezet síkra szállt a helyzet békés rendezése mellet, és elhatárolódott a ruszinok nevében megszólaló provokátoroktól. Az NRRZ közleménye leszögezte: Kárpátalja ruszinjai, Ukrajna többi népéhez hasonlóan, elítélik a Krím orosz csapatok általi megszállását, és síkra szállnak a félsziget helyzetének békés úton történő rendezése mellett. A ruszin nép is átélte a szovjet megszállás és annexió tragédiáját 1944-ben, és 70 éve küzd nemzetiségként való elismeréséért - áll a nyilatkozatban.

"Ebben a tragikus órában, amikor Oroszország ukrán területeket tart megszállása alatt, biztosítjuk Ukrajna népeit a ruszinok (ukrán) államiság melletti elkötelezettségéről, emlékeztetve, hogy ruszinok tízezrei vettek részt 2004-ben és 2014-ben a Majdan-mozgalomban" - emlékeztetett az NRRZ. A szervezet megjegyezte, hogy a nyelvtörvény visszavonásának Olekszandr Turcsinov házelnök általi vétója megteremti a feltételeket a nemzetiségi konfliktus rendezéséhez.

A ruszin szervezet nyilatkozata kitért arra, hogy az utóbbi napokban a ruszin médiatérben "provokátorok nyilatkozatokat tettek közzé" a ruszinok nevében, azt állítva, hogy azok veszélyben vannak, s ezért sürgősen szükség van orosz békefenntartó csapatok behívására. Ezzel kapcsolatban az NRRZ hangsúlyozta, hogy a ruszinok legutolsó Összkárpáti Kongresszusa - a ruszin követelések kinyilvánításának egyetlen legitim szerve - elkötelezte magát a kárpátaljai ruszinok európai integrációja mellett. Az Összkárpáti Kongresszus semmilyen felhívással nem fordult Oroszországhoz, és semmilyen hatáskörét nem delegálta azoknak a provokátoroknak, akik készek "egy rongyos rubelért eladni a hazát" - áll a kárpátaljai ruszin szervezet nyilatkozatában.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

jobbajobb, 2014.03.19 11:25

..románia következik ..föderatív átalakítás,vagy a...véééég !!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

TRIANON, 2014.03.19 01:52

SZep hogy ezek a derekas romanok igy kialnak Ukrajna mellett es vedik az EU-s es NATO-i alapelveket. Ezert lesznek nagyvonaluan megjutalmazva az uj Trianon II-ben, ahol jelentos magyar mezogazdasagi teruleteket kapnak egeszen a Tiszaig olyan ismert varosokkal mint Debrecen es Szeged.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html