Ez azt jelenti, hogy az ír szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők 500 ezer eurót meghaladó éves díjat kérnek minden 10 millió euró ír államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre.
Az ír szuverén CDS-díjszabás még soha nem járt 500 bázispont felett, és már jóval meghaladja az euróövezeten kívüli kelet-európai EU-tagok CDS-ügyleteinek árazásait is. A CMA DataVison keddi adatai szerint Magyarország törlesztésbiztosítási kontraktusainak díja aznap 335 bázispont volt a londoni kereskedésben, gyakorlatilag mozdulatlan az előző záróról.
Az ír törlesztéskockázat megítélésének nem tett jót, hogy a Moody's Investors Service hitelminősítő a héten rontotta az Anglo Irish Bank egyes adósságkonstrukcióinak besorolását.
Az Anglo Irish az Írországgal kapcsolatosan kiújult befektetői aggodalmak egyik fő forrása. Az ír kormány eddig 23 milliárd eurót fordított a bank feltőkésítésére, és a végleges költség az elemzők becslése szerint akár 35 milliárd euróra - Írország éves hazai össztermékének (GDP) ötödére - is duzzadhat.
Brian Lenihan ír pénzügyminiszter a hónap elején bejelentette, hogy a csődtől 2009 elején államosítással megmentett pénzintézetet egy "jó" és egy "rossz" bankra bontják ketté. Az elképzelés szerint a "jó" bank veszi át a betétek kezelését, és az majd a kétes hiteleket - elsősorban az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával tönkrement ír építőipari és ingatlanvállalatok beragadt adósságait - kezelő "rossz" banktól függetlenül fog működni.
Londoni elemzők szerint, ha az ír kormánykötvények hozama továbbra is folyamatosan emelkedik, Írország rákényszerülhet az EU/IMF-együttműködéssel létrehozott, 750 milliárd eurós európai pénzügyi stabilitási keret (EFSF) megcsapolására.
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző csoport új helyzetértékelése szerint ugyanakkor ennek komoly járulékos következményei lennének, és nem is biztos, hogy a keret igénybevétele olcsóbb finanszírozást jelentene Írországnak.
A cég kimutatása szerint Görögországnak a számára létrehozott segélykeret lehívásáért a - jelenleg 0,88 százalékos - három hónapos euribor-rátát plusz 3 százalék felárat kell fizetnie; ez a felár három év múlva 4 százalékra növekszik.
Mivel jelenleg a kétéves futamú ír kormánykötvények hozama 4 százalék körül mozog, az EFSF használata nem feltétlenül csökkentené "drámai mértékben" az ír kormány hitelköltségeit - áll a Capital Economics elemzésében.
A ház szerint mindemellett a keretből folyósított kölcsönökhöz szinte bizonyosan kemény feltételek kapcsolódnak, és fennáll az a kockázat is, hogy az EFSF igénybevétele még nagyobb szuverén adósi hitelességvesztéssel jár, ami még magasabbra hajtaná a kormánykötvények hozamát.