Újra aggódhatnak a frankhitelesek Horvátországban

A horvát legfelsőbb bíróságnak újra kell tárgyalnia a frankhitelesek ügyét, mert megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését - közölte a Vecernji List című horvát napilap.
MTI, 2016. december 21. szerda, 11:47
Fotó: Reuters

Az alkotmánybíróság kedden bejelentett indoklása szerint a legfeslőbb bíróság kettős mércét alkalmazott, mikor helybenhagyta a kereskedelmi bíróság másodfokú ítéletét, miszerint a pénzügyi intézetek egyoldalú kamatemelése elfogadhatatlan, de a devizaalapú hitelek jogszerűsége nem vitatható.

Miroslav Separovic, a testület elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: az alkotmánybíróság nem rendelheti el, hogyan milyen új határozatot hozzon a legfelsőbb bíróság, de a döntését jobban meg kell indokolnia.

A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben kollektív vádat fogalmazott meg a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, aminek következtében a hitelfelvevőknek 100 százalékkal nőtt a törlesztő részlete ahhoz a naphoz képest, amikor felvették a hitelt.

Katarina Lucic, a frankhitelesek egyesületének vezetője akkor a közszolgálati televíziónak azt mondta: a szervezet célja, hogy bebizonyítsa, a bankok becsapták az embereket és ezért minden legális eszközzel tovább fognak harcolni ellenük.

Denis Smajo, az egyesület egyik aktivistája, aki részt vett a peranyag megírásában, elégedett az alkotmánybíróság jelenlegi döntésével és úgy véli: a bankokkal kötött szerződések két okból is semmisnek lesznek tekinthetők a jövőben. A változó kamat mellett, amelyet a legfelsőbb bíróság már vitathatónak nyilvánított, a devizához kötött hitelek is megkérdőjelezhetők lesznek - hangsúlyozta. Smajo biztos abban, hogy legfelsőbb bíróság új határozatában az emberek oldalára áll.

A frankhitelesek mentése érdekében a horvát parlament tavaly januárban szavazta meg a kormány javaslatát, amelynek értelmében egy évre 6,39 kuna/svájci frank árfolyamon rögzítik a frankban felvett hitelek törlesztési árfolyamát. A svájci frank alapú hitelek eurósításáról szóló törvényt szeptemberben fogadták el a képviselők. A hitelintézeteknek három hónapjuk volt arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, a költségeket pedig saját maguknak kellett állniuk, amit adókedvezmény formájában leírhattak.

A Horvátországban működő legnagyobb külföldi bankok, az Erste Group Bank AG, a UniCredit SpA, az OAO Sberbank, továbbá a Raiffeisen Bank International AG és a Hypo Group Alpe Adria AG ezt követően bejelentették, hogy perlik a horvát államot, mert megszegte az uniós törvényeket.

Az Európai Bizottság (EB) júniusban hivatalosan is értesítette Horvátországot, hogy kötelezettségszegési eljárást indítanak ellene a svájci frank alapú hitelek eurósítása miatt.

Az EB szerint azzal, hogy Horvátország euróra váltotta a svájci frank alapú hiteleket, és annak költségeit a bakokra hárította, megszegte a befektetésekről szóló uniós törvényeket és bilaterális szerződéseket.

A horvát kormány megpróbál dűlőre jutni a bankokkal, hogy elkerülje a döntőbírósági eljárást. Az eurósításról szóló törvényt még a baloldali, szociáldemokrata kormány hozta meg, azóta Horvátországban már kétszer tartottak parlamenti választásokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK