Az Európai Központi Bank (ECB) heteken belül elindítja az európai pénzintézetek újabb stressztesztjét. Ezzel készítik elő az európai bankunió első pillérének felállítását, az ECB felügyeleti szerepének kiterjesztését az eurózóna 128 legnagyobb bankjára a jövő év második felétől. Közzétették az ebből fakadó új szabályrendszert, amelynek kulcseleme, hogy a pénzintézeteknek kockázatokkal súlyozott eszközeik nyolc százalékának megfelelő tőketartalékot kell felhalmozniuk.

Ez hivatott biztosítani, hogy a jövőben előforduló pénzügyi válságok idején ne veszítsék el fizetőképességüket. Várakozások szerint az ECB csak a legnagyobb bankoktól várja majd el a nyolcszázalékos szint teljesítését, a kisebbek esetén megelégszik hét százalékkal. A pénzvilág elégedetten vette tudomásul, hogy az európai jegybank nem szabott meg szigorúbb tőketartalék-követelményt.

Optimista bankárok

Várakozások szerint az európai bankok a következő egy évben, azaz 2014 októberéig fogják összegereblyézni azt a forrást, amely az elvárások teljesítéséhez szükséges. A változás nyomán a pénzintézetek részvényei valamelyest leértékelődnek, de ez az ára annak, hogy javuljon a bankrendszerbe vetett bizalom - érvelnek az átalakítás hívei.

A bankvezérek optimistán tekintenek munkájuk minősítése elé - derült ki a CNBC-nek nyilatkozó bankárok szavaiból. Remélik, hogy ezzel átláthatóbbá válik a pénzügyi rendszer, ami erősíti a bizalmat a bankok iránt, következésképpen csökkenti költségeiket. Nem igazán jó előjel ugyanakkor, hogy például a francia-belga Dexia bankot háromszor kellett feltőkésíteni annak ellenére, hogy átment az európai bankok 2011-es stressztesztjén.

A szekeret a ló elé

Az európai bankok részvényeinek árfolyama esett az ECB stresszteszttel kapcsolatos bejelentése után, az euró kissé gyengült a dollárral szemben, ami arra utal, hogy a befektetők nem olyan bizakodóak a vizsgálat eredményeivel kapcsolatban, mint a bankok vezetői. Hamis biztonságba ringathatja a teszt a piacokat, miután a felmérést azt megelőzően végzik el, hogy konszenzus alakult volna ki a bankok biztonságos tőketartalékairól - hívja fel a figyelmet Nicolas Spiro, a nevét viselő tanácsadó cég vezetője. Így lehet, hogy az ECB a szereket fogja be a ló elé.

Továbbra is erősen élnek az aggodalmak a hitelezés ördögi körével kapcsolatban. Eszerint az eladósodott államok fő hitelezői - kötvényeik fő vásárlói - saját országuk bankjai. Ha az állam fizetőképessége megrendül, akkor leértékelődnek a bankok kezében lévő kötvények, ami csődbe juttatja a pénzintézeteket, amelyeket ezután megroggyant államuknak kellene feltőkésítenie, amihez újabb adósságba kellene vernie magát stb.

Nem számit, mit eredményez a stresszteszt, vagy mennyire feltőkésített egy bank az eurózóna perifériáján. Ha állama fizetési nehézségei miatt nemzetközi támogatásra szorul, akkor senki sem fog ezekbe a pénzintézetekbe tőkét fektetni - mondja Neil Williamson, az Aberdeen Asset Management tőketársaság Európáért is felelős vezetője.