Az első egymilliárd euró után további 12 milliárdot kaphat Görögország a nyáron útjára indított harmadik - 86 milliárd euró keretösszegű - hitelprogramból, ha az athéni parlament rábólint a kormány és az eurótagállamok pénzügyminiszterei hét eleji megállapodására. Az utóbbi feltétele, hogy az abban foglaltakat jóváhagyja a törvényhozás. Ezt azonban még a kormányfő sem veszi biztosra - derül ki az athéni ekathimerini.com hírportál cikkéből.

Az egyezség kulcseleme a végrehajtással fenyegetett lakástulajdonosokkal kapcsolatban kötött kompromisszum. Athén eredetileg teljesen fel akarta függeszteni az első lakásukat vásárlók esetén az árveréseket, ám ez aláásta volna a bankrendszer alapjait, hiszen megkérdőjelezte volna a hitelek visszafizetésének kötelezettségét. Görögországban az 1,2 millió ingatlan-jelzáloghitelből 350 törlesztésével késlekednek az adósok.

Kapcsolódó

Egérút

Az alku eredményeként azok mentesülnek az árverezés alól, akik lakása kevesebb, mint 170 ezer eurót (53 millió forint) ér és éves jövedelmük nem magasabb 8180 eurónál (2,5 millió forint). Párok esetén az utóbbi határ 13 917 euró, amely két gyermekig minden egyes gyerek esetén 3361 euróval nő. Rajuk kívül részleges mentességet kapnak azok a kétszülős, kétgyermekes családok, akik ingatlana maximum 230 ezer eurót ér és éves jövedelmük nem több 35 86 eurónál.

Ezek a családok megállapodhatnak bankjukkal a hitel átalakításáról, oly módon, hogy a pénzintézet az ingatlanhitel fedezeteként figyelembe veheti más vagyontárgyaikat is. A mentességgel vagy kedvezménnyel nem védett rossz hitelek esetében a bankoknak joguk van ugyan eladni a követelést az ilyen tartozások behajtásával foglalkozó alapoknak, ám abban nem sikerült megállapodnia a görög vezetésnek és az eurózóna pénzügyminisztereinek, hogy ezt milyen feltételekkel tehessék meg.

Folytatódó tárgyalások

Ez az egyik kérdést, amelyről a remélhetően sikeres parlamenti szavazás után azonnal tovább kellene tárgyalniuk a feleknek. Ha ezek sikerrel járnak, akkor a görögök további egymilliárd euróra számíthatnak a segélycsomagból. Ez az összeg kiegészítheti azt a 12 milliárdot, amelyet a törvényhozás igenje után átutalnak nekik. Az utóbbi összegből kétmilliárd folyhat be az államkasszába a kormány kiadásaira, tízmilliárdból pedig feltőkésítenék a bankokat.

Az utóbbi lehet az adu az ország vezetésének kezében azokkal a kormánypárti képviselőkkel szemben, akik soványnak tartják az ingatlan-végrehajtással kapcsolatos megállapodást, s ezért dezertálni készülnek. A feltőkésítés kell ugyanis ahhoz, hogy a júniusban bevezetett pénzfelvételi és átutalási korlátozásokat feloldhassák. Márpedig a lakosság, azaz a szavazóik gyűlölik ezeket a korlátokat.

Ugyanakkor nem ígérkezik könnyűnek a szavazás: mind a nagyobbik kormánypárt, a baloldali Sziriza, mint a kisebbik, a nacionalista ANEL képviselőinek egy része kifogásolja, hogy csak a veszélyeztetett lakáshiteladósok negyede fölé tudtak védőernyőt emelni.

Aggódnak

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök környezetéből olyan hírek szivárogtak ki, amelyek szerint a kormányfő aggódik a szavazás miatt. Szinte biztos, hogy a Sziriza egyes képviselői nem fogják támogatni kormányukat, az ANEL egyik politikusa pedig előre jelezte, hogy a nem gomb megnyomására készül.

A nyáron hasonló esetekben az ellenzék mentette meg a kormányt, amely a görög euró megtartása érdekében hajlandó volt kipótolni a lázadó kormánypárti képviselők hiányzó szavazatait. Most azonban más a helyzet.

Az ellenzéki pártok jelezték, hogy nem fogják támogatni a kormány javaslatát. Közülük a legnagyobb a jobbközép Új Demokrácia politikai csalással vádolta a kormányt azért, mert nem tudta teljesíteni azt az ígéretét, miszerint az összes bajban lévő lakástulajdonost megvédi a végrehajtástól.