Taavi Röivas észt miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján - amelyet a NATO-hoz akkreditált tudósítók internetes élő közvetítésben kísérhettek figyelemmel - arra a kérdésre, hogy tervezi-e a NATO közepes vagy nagy hatótávolságú légvédelmi rakéták telepítését Észtországban vagy máshol a balti térségben, Rasmussen azt felelte: döntést még nem hoztak, de mérlegelnek további lépéseket a védelem megerősítése érdekében, és e lépések közé tartozhat "a védelmi tervek frissítése, a gyakorlatozás fokozása, valamint a megfelelő telepítések elhatározása".

A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a NATO már megnövelte a balti légtérben járőröző repülőgépek számát, hadihajókat vezényelt a Balti-tengerre, és a szárazföldi katonai gyakorlatok terén is bővítést valósított meg.

Rasmussen leszögezte: a NATO-tagságnak köszönhetően Észtországot most nem fenyegeti közvetlen veszély, hiszen a szövetség a kollektív védelem elvén nyugszik, és bármely tagja ellen intézett támadást az egész szövetség ellen intézett támadásnak tekintene.

Az ukrajnai válság megmutatta, hogy nem lehet eleve adottnak tekinteni Európa biztonságát, hanem azért eltökélten kell cselekedni - mondta Rasmussen, és modellértékűnek mondta az észak-atlanti szövetségben Észtország tevékenységét.

A balti ország vezető szerepet tölt be a NATO-ban a kibernetikai védelem területén - mondta Rasmussen, akinek a vezetésével a NATO-hoz akkreditált tagállami nagykövetekből álló Észak-atlanti Tanács (NAC) tagjai megtekintették az Észtországban található kibernetikai védelmi központot.