A májusi európai parlamenti választások hatalmas változásokat hoznak majd az EU brüsszeli vezetésében - mondta a Financial Timesnak (FT) adott interjújában Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Ezt arra alapozza, hogy a várakozások szerint a voksolás a nacionalista és euroszkeptikus pártok előretörését hozza majd, aminek erős hatása lesz az Európai Unióra.

Az Európai Bizottságnak és az unió többi brüsszeli intézményének nagy fogadókészséggel kell követnie, ami a tagországokban történik. A mostaninál sokkal nyitottabban kell meghallgatniuk, az európai országok szavát, különösen a kelet-közép-európai államok véleményét. Amikor más országok miniszterelnökeivel beszélek, a legtöbbjük egyetért abban, hogy komolyan meg kell újítani az európai intézményeket és folyamatokat, ám mindenki az európai választásokra vár - folytatta a lengyel kormányfő.

Kapcsolódó

Nincs itt semmi látnivaló

Az elitellenes, nacionalista, radikális jobboldali pártok számos európai országban előretörnek a május 23-26-os szavazás előtt - emlékeztet az FT. Olaszországban Matteo Salvini belügyminiszter jobboldali Ligája, Franciaországban Marine Le Pen szintén szintén radikális jobboldali Nemzeti Frontja, Magyarországon Orbán Viktor kormányfő Fidesz pártja, Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) erősödik. A lengyel kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) szintén vezeti a közvélemény-kutatásokat.

Morawiecki teljesen hibásnak minősítette azt a felvetést, hogy Európa az autoritárius politikai rendszerek elterjedése felé tart. Sokan Lengyelországot, Magyarországot és Romániát hozzák fel példaként arra, hogy az hatalmon lévő politikai erők visszaszorítják a jog uralmának érvényesülését. A lengyel vezető szerint azonban a Brüsszelben dolgozó tisztviselők nem értik a posztkommunista országok helyzetét.

Lengyelországban például azért kellett átszabni a jogrendszert, mert így számolhatták fel a szocializmus egyik utolsó maradványát. (Az EU ezzel szemben azt kifogásolta, hogy a törvényhozás kezébe adták a bírók kinevezési jogát, amivel megszegték az hatalmi ágak szétválasztásának elvét.)

Sárga mellényesek

Minden ország vezetésének szembe kell néznie sajátos kihívásokkal. Lengyelország esetén ez az volt, hogy az elmúlt 30 évben nem változott a jogszolgáltatás rendszere. Ugyanakkor szerinte kettős mérce érvényesül Európában. Ha Lengyelországban olyan keményen lépne fel a rendőrség a tiltakozókkal szemben, ahogy azt Franciaországban tette a sárga mellényesekkel szemben, akkor Brüsszelben, Berlinben, sőt talán Párizsban is hangosan bírálnák a varsói kormányt.

Lengyelország ellen 2018-ban indították el az európai alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást, amelynek végén az ország elvesztheti EU-s szavazási jogát, mire a lengyel kormány engedett: novemberben visszahelyezték státusukba a korábban az új szabályok alapján felmentett bírókat. Brüsszel üdvözölte a döntést, de megjegyezte, hogy az igazságügyi reform átfogó elemeivel, például az alkotmánybírósággal és a lengyel bírókat kinevező testülettel kapcsolatos aggályai nem változtak.

Nem ért egyet

Morawiecki nem ért egyet ezzel, szerinte a lengyel törvényhozás és a kormány megfelelő választ adott a kifogásokra, ezért meg kell szüntetni a velük szemben folyó fegyelmező eljárást. Az Európai Bizottságnál van a labda - fejtegette. Ha a bizottság az európai ügyek igazságos brókereként akar fellépni - és a lengyel politikus úgy érzi, hogy jelenleg nem így jár el -, akkor határozott pozitív választ kell adnia a lengyel intézkedésekre.

Ha nem szünteti meg a 7-es cikkely szerinti eljárást, az azt fogja bizonyítani, hogy az EU tisztviselői a Varsóval szembeni eljárást politikai célokból folytatják - adott egyfajta ultimátumot az unió brüsszeli vezetőségének. Ha tovább folyik az ügy, akkor a lengyel miniszterelnök szerint az lesz ennek hátterében, hogy a lengyel vezetést rossz színben feltüntető eljárást valakik érvként akarják felhasználni az európai parlamenti választások kampányában. És ez nagyon veszélyes!