A megbeszélés kimeneteléről német, illetve francia részről nem tettek közzé semmit, de az eseménnyel nagyjából egy időben Martin Ja:ger, a német pénzügyminisztérium szóvivője felszólította Görögországot, hogy fogadja el a hitelezőket képviselő három nemzetközi intézmény - a brüsszeli Európai Bizottság, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank és az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalap (IMF) megoldási javaslatait.

Ezek az intézmények - mondta a német szóvivő - már eddig is "rendkívül nagyvonalú engedményeket tettek Görögországnak".

A brüsszeli EU-csúcs első, csütörtöki napján az állam- és kormányfők foglalkoztak ugyan a görög üggyel, de nem voltak döntési helyzetben, mert előzőleg az euróövezeti pénzügyminiszterek nem tudtak megállapodni abban, pontosan milyen szerkezeti reformintézkedéseket kell megtennie Görögországnak a június 30-ig, vagyis jövő keddig hatályos hitelcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítása fejében.

Ugyanazon a napon esedékessé válik 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség is a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé.

Athéni közlés szerint Merkellel és Hollande-dal való találkozóján Ciprasz "tájékoztatást adott a görög álláspontról", és állítólag értetlenségét hangoztatta a nemzetközi intézmények álláspontjának megmerevedése miatt.

Szombat délután ötkor ülnek össze Brüsszelben - Angela Merkel által döntő jelentőségű tanácskozásra - az euróövezeti országok pénzügyminiszterei. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a testület elnöke úgy nyilatkozott, hogy még mindig van idő a megállapodás tető alá hozására, sőt, arra is, hogy annak tartalmát az érintett nemzeti parlamentek - beleértve a német Bundestagot - időben megerősítsék.