Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az EU-s tagállamok vezetői már 1,5 napja gyűrték egymást azért, hogy konszenzusra juthassanak az unió következő hét évére vonatkozó többéves költségvetési keretről (MFF). Péntek délután, a kormány- és államfők tartottak egy pár órás szünetet, amelyet követően este hattól újra nekiveselkedtek az iszapbirkózásnak. Az Európai Tanács elnöke a Politico tudósítása szerint egy új javaslattal indította újra a tárgyalásokat péntek délután hat óra körül, de végül a döntéshozók belátták, hogy nem fognak dűlőre jutni, így este fél 8 körül véget is ért a rendkívüli EU-csúcs.

Az Európai Tanács elnöke Brüsszelben bejelentette: "keményen dolgoztunk, de sajnos úgy láttuk, hogy lehetetlen a megállapodás. Több időre van szükségünk."

Az EU-csúcs szünetében megszólalt Orbán Viktor is, aki szemben a tőle az elmúlt években megszokottakkal, az Európai Tanács épületében található aulában, a nemzetközi sajtó kereszttüzében, testközelből mondta el véleményét a tárgyalások addigi állásáról (ahogy ez a fenti képünkön is látható).

Orbán az újságíróknak az MTI tudósítása szerint úgy vélekedett, hogy nem tartja elfogadhatónak, hogy négy nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország - Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékról szóló ajánlatát elutasítva - továbbra is bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1 százalékát fizetné be az uniós költségvetésbe. Ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell - jelentette ki a miniszerelnök.

A "kohézió barátaiból" "ambiciózus Európa költségvetése" csoport lett

Orbán azt mondta, hogy a kohézió barátai országcsoport úgy döntött, átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá, és azt az álláspontot fogadták el, hogy "ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell". Az országcsoport tagjai indítványozták, hogy az Európai Parlament azon javaslatához kell viszonyítani a számításokat, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 százalékát fizetné be a költségvetésbe. Orbán azt is hozzátette, szerinte nincs lehetőség arra, hogy a két álláspont között kompromisszum jöjjön létre. Ha pedig nincs megegyezés arról, hogy mennyi lesz a költségvetés befizetési oldala, akkor nem lehet arról sem beszélni, hogy miként legyen szétosztva.

Ebben a pillanatban nagyon messze vagyunk a megállapodástól, két távoli álláspont van, valamikor a jövőben folytatni fogjuk a megbeszéléseket

- fogalmazott Orbán Viktor.

Tájékoztatása szerint az említett nettó befizető országok azt mondták, Charles Michel múlt héten bemutatott javaslata nem tárgyalási alap, mandátumuk a nemzeti parlamentjük részéről az, hogy az 1 százalékról nem mozdulhatnak el.

Ma nem lesz megállapodás

Az 1 és az 1,3 között akkora a távolság, hogy azt nem lehet áthidalni, tehát ma megállapodás nem lesz. Ez a helyzet magyar értékelése - mondta a miniszterelnök. Orbán továbbá azt is hangsúlyozta, nem lehet folytatni azt, hogy a gazdag országok nemzeti össztermék arányában számolva kevesebbet fizetnek be, mint a szegény országok. Ha nincs igazságosság a büdzsé alapjait illetően, lehetetlen stabil költségvetést elfogadni. Ez a magyar álláspont - jelentette ki az MTI tudósítása szerint.

Ha valóban akarunk csinálni valamit Európában a határvédelem, a digitalizáció, az iparpolitika, a mezőgazdaság, a kohézió, az infrastruktúra-fejlesztés területén, akkor nem állhatunk meg 1 százaléknál, hanem válla,ni kell, hogy 1,3 százalékot kell mindenkinek befizetnie

- fogalmazott és azt is megjegyezte, a nehéz, de "nagyon jó" tárgyalások" folynak. "A vita arról szól, hogy mennyire ambiciózus Európát akarunk. Nyilvánvaló, ha fenn akarjuk tartani Európát, belső piacra van szükségünk, amelynek két pillére az agrártámogatás és a kohéziós forrás" - közölte. A számoknak tehát összhangba kell kerülniük az Európai Unióról alkotott jövőképpel. Az ambiciózus célokat ugyanis nem lehet ugyanannyi pénzzel finanszírozni, mint amennyi a 2020-ig tartó költségvetési időszakban állt rendelkezésre. Az uniónak újabb kihívásokkal kell szembenéznie. Az új feladatok pedig további forrásokat követelnek - húzta alá.

Kérdésre válaszolva kijelentette: a tárgyalások jelenlegi szakaszában nem volt szó arról a javaslatról, amely az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Szavai szerint ez a kérdés a költségvetési tárgyalások végső szakaszában kerülhet napirendre.

És jött egy új javaslat

Péntek délután hat óra körül ismét folytatódott az uniós csúcs, ezúttal már egy új javaslattal. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel új indítványa az EU bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,069 százalékáról szól, ami összesen 10 milliárd eurós csökkentés jelent a kötelezettségekben Michel múlt heti javaslatához képest - írja a Politico.

Az Európai Bizottság most prezentált vitadokumentuma úgy látszik, azzal próbálja megtörni a "takarékos négyek" ellenállását, hogy teljes mértékben fenntartja a visszatérítések (rebate) rendszerét és 2020-ban fenntartja a nominális átalányösszeget Ausztria, Dánia, Svédország, Hollandia és Németország számára, sőt, Ausztria további 100 millió eurós átalányt is kapna.

Az új vitadokumentum szerint Hollandia is kapna egy kis extra engedményt: míg az uniós tagállamok a vámokból befolyó bevételnek a 15 százalékát tarthatják meg, a hollandok 2021 és 2023 között e bevételek 25 százalékát tarthatnák meg - ami több, mint amit Hollandia követelt korábban, jegyzi meg a Politico.

Az új dokumentum az Európai Parlament javaslatához is közelít annyiban, hogy a klímaváltozás megfékezéséhez köthető kiadások arányát 27 százalékra emeli, ami 2027-re 30 százalékos arányra nőne. Az eredeti javaslat az uniós költségvetésnek legalább a negyedét fordította volna erre a célra, míg az EP javaslatában szerepelt 30 százalékos arány.

A Horizon Europe kutatás-fejlesztési program keretét 80 milliárd euróra csökkentenék a korábbi 80,9 milliárd eurós kerethez képest. Közben viszont a Közös Agrárpolitika (KAP) közvetlen kifizetési kerete 2 milliárd euróval, a vidékfejlesztési pedig 2,4 milliárd euróval többet kapna (ez a franciáknak lehetne pluszpont az otthoni diadal bejelentéséhez - a szerk.) és a karbonsemlegességre való átállást segítő méltányossági alap (JTF) keretösszegét pedig 7,8 milliárd euróra növelnék.

Új forrás

Ami az új saját forrása lehtne a költségvetésnek a javaslat szerint, az a műanyagra kivetett adó lenne, ami kilogrammonként 80 centes sarcot jelentene a nem újrahasznosítható műanyagcsomagolásokra. Az Európai Bizottság számításai szerint ebből 6,6 milliárd eurós bevétele származna a büdzsének évente. Ehhez egy korrekciós mechanizmus is járulna.

Emellett saját forrásként jelenik még meg a dokumentumban a kibocsátás-kereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevétel, ami eddig a nemzeti költségvetéseket gazdagította (ez több tagállamnak a korábbi verzió szerint sem tetszett - a szerk.).

Az új javaslat az EU űrkutatási programjától is venne el pénzt, a keretet 12,3 milliárd euróra mérsékelné a korábbi Michel-javaslat 13,2 milliárdjához képest.

Nincs új időpont még

A csúcsot követően Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy világossá vált, hogy túl nagyok a különbségek az álláspontok között, így a megállapodás elérése túl nagy lépés lenne.  A kancellár azt is hozzátette, hogy még nem tudni, mikor lesz a költségvetésről a következő csúcs, az Európai Tanács elnöke dönt majd erről a tagállamokkal folytatott konzultációit követően.