Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A jogállamiság uniós kifizetésekkel való összekötése most már szinte biztosnak tűnik - írja a Bruxinfo a finn soros EU-elnökség által készített dokumentum alapján, amely a 2021-27 közötti keretköltségvetésről kötendő alku alapja lehet.

A brüsszeli szakportál szerint azonban az EU27-ek közötti konszenzusnak könnyen az lehet az ára, hogy a jogállami "fék" mellett kardoskodó tagállamok olyan kritériumokba mennek majd bele, amelyek még inkább korlátok közé szoríthatják a mechanizmus alkalmazását.

Nincsenek elvi fenntartások

Bár a tagállamok túlnyomó többségének állítólag nincsenek elvi fenntartásai a kifizetések jogállami feltételekhez kötésével szemben, Magyarország, Lengyelország és egy-két másik tagállam még nem adta áldását a tervre, amiből csak akkor lehet valami, ha az állam- és kormányfők egyhangúlag támogatják.

A finn elnökség a Bruxinfo szerint azzal számol, hogy az eredetileg az Európai Bizottság által javasolt jogállami fék is helyet kap majd a tárgyalási keretnek nevezett dokumentum végleges változatában, amit az Európai Tanács decemberi ülése elé időzíthet a soros elnökség. Elvileg egy, kifejezetten a pénzügyi keret megvitatásának szentelt novemberi EU-csúcs összehívása sincs kizárva, bár Donald Tusk, a grémium december 1-én távozó elnöke eddig nem jelezte.

Így képzelnék a finnek

A finn elnökség a mechanizmust úgy képzeli el, hogy a jogállami "fék" alkalmazásának területe jóval szűkebb lesz, mint a rendszerszintű kockázatokat kezelni hivatott 7-es cikk szerinti eljárás, de tágabb keretei lesznek, mint az elvileg egy konkrét probléma megoldását szolgáló kötelezettségszegési eljárásnak. A Bruxinfónak nyilatkozó források szerint a procedúra elindításának kritériumait a bizottság által eredetileg elképzeltnél szűkebbre szabnák, mégpedig úgy, hogy azok explicite az uniós költségvetés védelmét szolgálják (bíróságok függetlensége, közbeszerzési szabályok, csődeljárásra vonatkozó szabályok), a kifizetéseket ugyanakkor nem kötnék közvetlenül például a sajtószabadság vagy a civil társadalom jogainak tiszteletben tartásához.

Az asztalon lévő javaslat értelmében az Európai Bizottság tenne javaslatot a kifizetések felfüggesztésére, vagy csökkentésére, ha olyan általános gyengeségeket látna a jogállam terén egy tagállamban, amelyek az uniós források szabályszerű felhasználását veszélyeztetnék. A bizottság javaslatát csak fordított minőségi többséggel lehetne elutasítani, ami kvázi szabad kezet ad a testületnek. Ezért a tanácsi szavazási rend az egyik kulcskérdésnek számít a hátralevő tárgyalásokon.

A nettó befizetők kiállnak a mechanizmus mellett

Az uniós költségvetés nettó befizetői a következő többéves keretköltségvetésről tartott csúcsszintű vitán újfent kiálltak a mechanizmus mellett. "Az alapvető demokratikus elvek figyelmen kívül hagyásának következményei kell, hogy legyenek. A költségvetésre vonatkozóan is. Egyensúlyt kell teremteni a jogok és a kötelezettségek között" - közölte a dán miniszterelnök, aki az úgynevezett 1 százalékos tábor nevében szólalt fel a vitán.

A Bundestagban Angela Merkel német kancellár is hasonlókat mondott a legutóbbi uniós csúcs előtti felszólalásában.