Ürge-Vorsatz: minél hamarabb szabályozni kellene a fapadosokat

A fapados légitársaságok üzletpolitikája nem fenntartható, miinél hamarabb szabályozni kellene ezt a szektort, mert hatalmas károkat okoz - mondta Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora a Magyar Hangnak.
Domokos László, 2019. szeptember 19. csütörtök, 13:48
Fotó: Napi.hu / Horváth Balázs

Egy kutatás szerint egy jómódú család kizárólag a repüléssel évente 66 tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe. Összehasonlításként: egy átlagos magyar polgár éves teljes kibocsátása 5 tonna.

Valóban a légi közlekedés jelenti tehát a legnagyobb tehertételt, és mivel ez az egyik legdinamikusabban növekvő szektor, a probléma egyre súlyosabb. A fapados légitársaságok megjelenése széles körben elérhetővé tette a repülést, olyanok előtt nyílt ki a világ, akik korábban nem engedhették volna meg maguknak az utazást, csakhogy ez az üzletpolitika nem fenntartható. Minél hamarabb szabályozni kellene ezt a szektort, mert valóban nagyon jó dolog háromezer forintból elrepülni egy másik kontinensre, de hatalmas károkat okoz - mondta Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora a Magyar Hangnak adott interjúban.

Az emberiség tíz százalékához köthető a szén-dioxid-kibocsátás fele, és fordítva is igaz, az emberiség fele a teljes kibocsátás kevesebb mint tíz százalékáért felelős. Ha a felső tíz százalék csak az EU-s átlagra csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, világszinten harmadára csökkenne a szennyezés. És ehhez nem kellene visszatérniük a kőkorszakba, csupán kicsivel jobban odafigyelni a környezetre. Az eddigi intézkedések sokszor azokból próbálták kicsikarni az eredményt, akik könnyen kifizetik például az energia többletköltségeit.

Az igazán hatékony megoldás érdekében a döntéshozóknak saját társadalmi rétegükkel szemben kellene korlátozásokat bevezetniük. Részben ez magyarázhatja, hogy az állami-gazdasági hatalmi helyzetben lévők jó része miért igyekszik bagatellizálni a klímaváltozás hatásait, részben pedig az, hogy ők még anyagi helyzetük és koruk miatt egyelőre meg tudják védeni magukat a fő hatásoktól - fogalmazott a kutató.

Arra a kérdésr, hogy hogyan tartható másfél fok alatt a melegedés, Ürge-Vorsatt azt mondta: úgy, hogy 2030-ig a felére, 2050-ig pedig nettó nullára csökkentjük a kibocsátást. Vagyis addigra gyakorlatilag teljesen el kell feledkeznünk a fosszilis tüzelőanyagokról.

Ehhez azonban forradalmi változásokra lesz szükség. Jó hír, hogy e változások egy része már elkezdődött, láthatjuk például a közúti közlekedésben. Európában a nagy autógyártók ugyan még makacsul tartják magukat, a világ más részén azonban egyre többen használnak elektromos autót. Továbbá a fiatal generáció számára az autó már nem státuszszimbólum, radikálisan csökken a jogosítványt szerző fiatalok száma, egyre többen használnak autómegosztó-rendszereket, vagy ülnek biciklire. Vannak tehát pozitív jelek, ennél azonban jóval többre van szükség - fogalmazott a tudós.

Az interjúból a dinók sem maradtak ki. Eszerint a dinoszauruszok 350 millió éven át uralták a Földet, emberi civilizációról néhány ezer éve beszélhetünk, ebből az utolsó ötven évben sikerült tönkretenni a bolygónkat. Abban szinte teljesen biztosak lehetünk, ha nem változtatunk az életmódunkon, akkor az emberiség egy része nem fogja túlélni a klímaváltozást. Elképzelhető, hogy lesznek, akik sikerrel vészelik át a katasztrófát, de rájuk milyen élet vár? - szól a költői kérdés.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2019.09.29 18:45

Még olvasni is szörnyű ezt a sok ostobaságot, amit ezek összehordanak. Egyébként éppen ők a legnagyobb képmutatók: repülőgépek ezreivel utaztak a legutóbbi New York-i klímakonferenciára. Miért nem úsztak, ha ennyire aggódnak a CO2 miatt? A széndioxidnak semmi köze klímaváltozáshoz. Ha kivonják a széndioxidot a levegőből, a növények miből fognak oxigént előállítani? Akkor már növények sem lesznek. A fotoszintézist már az általános iskolában is tanítják. Uram Atyám segíts!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html