Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Meghökkentően nagy, 50 százalékos ugrással álltak elő német kutatók, akik arra kerestek választ, hogyan és meddig növelhető a sík, homlokzati napelemek hatékonysága. Az általuk összeállított homlokzati panel az eddigi termelési hozam másfélszeresét "tudja".

Az épületbe integrált fotovoltaikus egység, mint kategória - ez az ún. BIPV - eddig is létezett, de jellemzően síkfelületek napelemekkel történő eltakarását, beborítását jelentette. Sok kutató dolgozik azon, hogy vizuálisan vonzó, ugyanakkor nem csak a (látható) konzoloktól mentes, de energetikai-gazdasági szempontból is rentábilis megoldást találjon.

Ilyen projekt a hallei napelemes kutatóintézet, a Fraunhofer CSP (Center for Silicon Photovoltaics) kísérleti fázisban lévő, Solar Shell nevű megoldása is. A kutatók a Lipcsében működő Alkalmazott Tudományos, Technológiai és Üzleti Egyetemmel (HTWK) közösen dolgozták ki azt a megoldást, amely e kritériumoknak egyszerre megfelel, és közvetlenül integrálja a fotovoltaikus elemeket az épületek homlokzatába. A PV Magazine beszámolója szerint a napelemes panel az eddig ismert megoldásoknál jóval nagyobb mennyiségű áramot képes megtermelni. Ezt a HTWK és a Fraunhofer CSP egy 3 méter magas, 9 panelt magába foglaló prototípuson be is mutatta.

Az újítás lényege, hogy azáltal, hogy a panelek nem egyszerűen függőlegesen állva kerülnek a homlokzatba, hanem a síkból itt-ott ki is fordulnak kissé, "akár 50 százalékkal nagyobb termelési hozamra képesek, mint az épületek falára eddig telepített sík panelek" - közölte Sebastian Schindler. A Fraunhofer CSP projektmenedzsere nem közölt műszaki vagy technológiai paramétereket a konstrukcióról, de úgy véli, hogy a szokatlan megoldással kialakított felület "jól is néz ki".

Hogy pontosan hogyan, azt még nem mutatják meg a nagyvilágnak; eddig egyetlen részletfotó látott napvilágot a Solar Shell-ről. Ami viszont sok mindent éppen a panel kinézetéről nem árul el.

Így viszont be kell érni annyival, hogy ez még egy kísérleti projekt, aminek még nem értek a végére.

A Solar Shellről szóló információk arról azonban részletesebben szólnak, hogy a kutatók az utóbbi hónapokban kidolgozták annak gyakorlati módszereit, hogyan lehet a BIPV paneleiket úgy a homlokzatba építeni, illetve beilleszteni különböző anyagú épületrendszerekbe, hogy a napelemek szervizelési igénye a funkciót és az esztétikumot se csorbítsa. De külön kutatási feladat volt az is, hogy a napelempanelek és a falhoz használt építési beton találkozása és beépítettsége optimális lehessen.

A prototípust jelenleg is tesztelik: azt vizsgálják, hogyan viselkedik a különböző időjárási körülmények között, de gyorsított öregedési teszteknek is alávetik. Szimulációkat végeznek rajta arra vonatkozóan is, hogy a beton és a napelemek csatlakozási pontjainak felmelegedése, és a szél (vagy más nyomásterhelés) miként hatnak a konstrukcióra és a termelési hatékonyságra.

Arról a beszámoló nem tesz említést, hogy a vizsgálatok meddig tarthatnak, és azt sem lehet tudni, ha végül sikeresnek minősül a koncepció, termékként mikor és milyen feltételekkel kerülhetne kereskedelmi forgalomba a Solar Shell. Sokat lendíthet az ügyön azonban az a tény, hogy a rendszer egyetlen alkotóeleme sem valamilyen méregdrága kutatólaboratóriumi fejlesztés, mivel már forgalomban lévő komponensekből építették.
Hasonlóan ahhoz a hétköznapi anyagokból és elemekből megépített rendszerhez, ami jelenleg a napelemes hatékonysági rekordot tartja 41,4 százalékkal. És ebben a németek ugyancsak vastagon benne vannak.