Ők az amerikai elnökválasztás igazi vesztesei

Egy önkritikus közvélemény-kutató szerint az amerikai elnökválasztás nyomán eljött az ideje annak, hogy a kutatócégeket beszántsák és az egész ágazatot újraépítsék. Alig van ugyanis mentségük arra, hogyan fordulhatott elő, hogy Joe Biden magabiztos győzelmét jósolva sokadszorra is hatalmasat tévedtek.
Komócsin Sándor, 2020. november 5. csütörtök, 11:11
Fotó: Shutterstock

Sok közvélemény-kutató cég úgy tekint politikai előrejelzéseire, mint amelyek sikerével hírnevet szerezhet magának, majd erre alapozva zsíros üzleti megrendeléseket kaphat. Az idei amerikai elnökválasztás kaotikus végjátékot hozott, miközben az intézetek Joe Biden demokrata elnökjelölt magabiztos győzelmét jelezték előre Donald Trumppal, a republikánus indulóval szemben, így egy dolgot biztosan kijelenthetünk: a szavazás legnagyobb vesztesei közvélemény-kutatók lettek - írja a Finacial Times.

A republikánus és demokrata megmondóemberek egyaránt a pokolba küldték az intézeteket az elnökválasztás után. Tucker Carlson, a konzervatív gondolkodással szimpatizáló Fox News tévészemélyisége például a választás éjszakáján azt mondta, hogy a közvélemény-kutatóknak valami hasznosabb tevékenységre, mondjuk szobafestésre és mázolásra kellene váltaniuk ahelyett, hogy újra és újra sikertelenül próbálják előre jelezni a különböző választások eredményeit.

Mi a magyarázat?

Az óriási bakik sorozatára - amelyek közül az idei választás mellett kiemelkedik a 2016-os elnökválasztás, amelyen egységesen Hillary Clinton demokrata jelölt sikerét jósolták Donald Trumppal szemben - van némi magyarázat. Először is az USA közvélemény-kutató ágazata erősen szétaprózódott, főként magánkézben, illetve egyetemek tulajdonában lévő vállalkozásokból áll, amelyek közül kevés tekinthető neves cégnek. Ugyanakkor a fogyasztók kimeríthetetlen éhsége az előrejelzésekre odavezetett, hogy az elmúlt évtizedben elárasztották jóslataikkal a médiát. Ma már döntő szerepet játszanak az USA-ban a választásokkal kapcsolatos várakozások alakításában.

Scott Rasmussen, a nevét viselő közvélemény-kutatásokat közlő internetes portál alapítója és az ESPN sportévé-hálózat társalapítója a 2008-as elnökválasztást látja fordulópontnak. Amikor az 1980-as és 1990-es években karrierje kezdetén járt, a politikai felmérések sokkal ritkábbak és sokkal általánosabbak voltak. Még a 2004-es elnökválasztáson is kevés olyan közvélemény-kutató volt, aki naponta frissítette porgnózisait.

Számmisztika

Aztán 2008-ban számos új induló vágott bele ebbe a vállalkozása és az internet terjedésével egyre nagyobb lett az igény a valós idejű adatokra. Közben megjelentek a színen a numerológusok, azaz "az asztrológiához közelálló számmisztika" szakértői, például Nate Silver, akik megcsinálták a poll of polls előrejelzéseket, azaz az olyan prognózisokat, amelyek más előrejelzéseket nyersanyagként használva készítettek újabb, "az előrejelzések eredményét matematikai módszerekkel összesítő" jóslatokat.

Silver egyébként azzal szerzett nevet magának, hogy pontosan megjósolta Barack Obama győzelmét Mitt Romney felett a 2012-es elnökválasztáson, Trump azonban - aki minden bizonnyal a jelenlegi amerikai közéletben páratlan hatású politikai sztár, még ha sokak szélhámosnak is tartják - rajta is kifogott. Biden sikerének 89 százalékos esélyt adott a szavazás előtt.

További magyarázatok

Az ágazat vezetői arra panaszkodnak, hogy manapság sokkal nehezebb közvélemény-kutatásokat végezni, pusztán azért, mert a telefonok azonosítják a hívót, és az emberek, főként a fiatalabbak, ha ismeretlen számról keresik őket, akkor egyszerűen nem fogadják a hívást. Eközben a vizsgálatok - bár valamelyest csökkent a költségük az utóbbi időben - drágák. Egy ezerfős telefonos lekérdezés 50 ezer dollárba (több mint 15 millió forint) kerül, főként a kérdezőbiztosok bére miatt.

Így az intézetek politikai felmérései veszteségesek, céljuk az, hogy bemutassák a módszereiket a potenciális üzleti megrendelőknek, és bizonyítsák, hogy pontos előrejelzéseket tudnak készíteni. Ezt a módszert George Gallup, a róla elnevezett közvélemény-kutató intézet alapítója találta ki több mint 70 éve, az 1936 elnökválasztás idején Franklin Roosevelt elnökségének megjóslásával. Ezt követően számos hirdetési és más profilú cég rendelt tőlük előrejelzéseket. A Gallup 2015-ben kiszállt a politikai "lóversenyek" előrejelzéséből, miután számos tévedése volt (például Romneyt hozta ki győztesnek Obamával szemben).

A kevesebb több lett volna

Érdekes történet a brit YouGov közvélemény-kutató cég sztorija. A londoni vállalat online panelekre támaszkodik előrejelzéseiben, és a többi céghez hasonlóan úgy tekint politikai munkáira, mint amelyekkel javíthatja imázsát az üzleti megrendelők előtt. A brexitről döntő 2016-os népszavazás váratlan eredményére a legközelebbi előrejelzést adták, és a cég vezérigazgatója, Stephan Shakespeare a befektetői fórumok és a tévéstúdiók egyik sztárja.

A YouGov piaci értéke egymilliárd font (mintegy 400 milliárd forint), a 2012 júliusában végződő üzleti évükre 152,4 millió font árbevételt terveznek és nemrégiben kezdtek terjeszkedni az amerikai piacon. A régi módszert vették elő: pontos politikai előrejelzésekkel akarták megalapozni hírnevüket. Ennek érdekében egy politikai közvélemény-kutatási internetes oldalt is indítottak. A nagy bemutatkozás azonban gigantikus kudarc lett - ja, kérem, aki rosszul számol Donald Trumppal, az megégeti magát - a cég jól hangzó nevű, MRP választási modelljére támaszkodva azt jósolta, hogy Biden az arányos szavazáson 53,2 százalékos eredményt ér el és 364 (sic!) elektort szerez.

Rasmussen, a közvélemény-kutató szakma nagy öregje mindezek után önkritikusan azt mondja, hogy a közvélemény-kutató cégeket be kellene szántani, és az ágazatot az alapjairól újra kellene építeni. Ez az egész egyszerűen nem működik - mondja. A választási héten egyébként azt jósolta, hogy a szavazás eredménye bármi lehet egy hajszál vékony Trump-győzelemtől kezdve, amelyet hetekig számolhatnak, egy szerény Biden-sikerig. Szerinte a "nagy tudású" közvélemény-kutatóknak ennél több részlettel nem is kellett volna szolgálniuk.

HOZZÁSZÓLÁSOK