Minden eddiginél többet, összesen négymilliárd dollárt költöttek el az amerikai politikusok az időközi választásokon anélkül, hogy átütő eredményt értek volna el - derül ki a CNN kommentárjából. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság 71 százaléka úgy látja, hogy rossz irányba mennek a dolgok az USA-ban, ám úgy tűnik ezért a teljes politikai elitet felelőssé teszik. A demokrata Barack Obama elnökkel a megkérdezettek 60 százaléka, a republikánus ellenzék kongresszusi vezetőivel 59 százalékuk elégedetlen.

A demokrata pártról a válaszadók 53 százalékának, a republikánusokról 54 százalékuknak van rossz véleménye. A szavazás összességében mégis Obama vereségét hozta, ugyanis a választók az ő népszerűtlensége miatt fordítottak hátat a demokrata jelölteknek és nyitottak utat az előtt, hogy az ellenzék többségbe kerüljön a törvényhozás felsőházában, a szenátusban is, illetve hogy növelje fölényét a képviselőházban.

Sakkban tartva

Hogy ez mégsem jelent gyökeres fordulatot, annak az az oka, hogy a demokratáknak elég hatalmuk marad a republikánus kongresszusi henger megállítására. A szenátusban a kisebbségben lévő politikai erő - a keddi választások nyomán a demokraták - 40 képviselője megtorpedózhatja a legtöbb törvényjavaslat megtárgyalását. Ha ez nem jönne össze, akkor még mindig ott az elnöki vétő lehetősége - ennek felülírásához 67 helyet kellett volna szerezniük a republikánusoknak a szenátusban.

A felek tehát a végtelenségig tartó obstrukciókkal blokkolhatják ellenfelük akaratának érvényesülését, ám mivel az alsóházban eddig is az ellenzék volt többségben, ami lehetővé tette bármilyen törvényjavaslat megtorpedózását, valójában a lényeg nem változott. Maradt a patthelyzet.

Klímaváltozatlanság

A választások jelentős ügyei közül a klímaváltozás lehet az egyik, amely áldozatul esik a kibékíthetetlen ellentéteknek. A republikánus többségű kongresszus minden bizonnyal megpróbálja megakadályozni az Obama támogatását élvező Környezetvédelmi Hivatalt abban, hogy az áramtermelő erőművekre vonatkozó szabályok megváltoztatásával mérsékelje az USA szén-dioxid-kibocsátását - véli Robert Brulle, a Drexel Egyetem professzora. Szerinte általában nehezebbé válik a klímaváltozás elleni harc.

Megtalálhatják viszont a közös hangot a felek az a bevándorlási reform ügyében. Szakértők szerint a republikánusok tisztában vannak azzal, hogy engedniük kell ezen a téren, ha meg akarják szerezni a spanyol ajkú lakosság szimpátiáját. A pártnak új szavazókra van szüksége, mert hagyományos bázisa, az idősebb fehér középosztálybeli férfiak csoportja egyre szűkebbé válik.

Jön Clinton

Gazdasági téren egyezség születhet a vállalati adók mérsékléséről, ami az ellenzék szívügye, amiért cserébe az be kellene áldozni az adókedvezmények egy részét. A demokraták ugyanis nem szívesen spórolnák meg ezt a bevételcsökkentést például a szociális kiadások lefaragásával. A republikánusok rettegnek attól, hogy ha Hillary Clinton 2016-ban indul az elnökségéért, akkor a demokraták erős hölgye azzal revolverezheti őket, hogy az uralmuk alatt lévő törvényhozás nem csinált semmit.

Az amerikai politikai élet lebénulása nem izgatja különösebben a piaci befektetőket - derült ki a Reuters jelentéséből. Sőt kifejezetten örülnek annak, hogy a törvénykezés várható lecsengése kiszámíthatóbbá teszi az üzleti környezetet. A hasonló patthelyzetek korábban is szép tőzsdei rallykhoz vezettek. A keddi szavazás vártnak megfelelő eredménye nyomán hétéves csúcsra, 114,47 jen/dollárra erősödött az amerikai valuta japán társával szemben. Az euróért valamivel kevesebbet kellett adni 1,25 dollárnál.