A politikai felfordulás közepette a belorusz gazdaság süllyedőben van, annak ellenére, hogy a Kreml 1,5 milliárd dollár hitellel támogatta meg Aljakszandr Lukasenka rezsimjét - írta a bne IntelliNews régiós hírportál. A krízis legjobban látható jele, hogy a lakosság 1,5 milliárd dollár értékű készpénzt vett fel főként dollárban, illetve részben orosz rubelben, mert az emberek attól tartanak, hogy a fehérorosz rubel árfolyama összeomlik. A kérdés az, meddig bírja a gazdaság a belpolitikai válsággal járó folyamatos bizonytalanságot?

A nagy pénzfelvétel ellensúlyozására a minszki nemzeti bank kénytelen volt 1,4 milliárd dollárt bepumpálni a pénzrendszerbe, hogy megtámogassa a rubel árfolyamát. Egyelőre a legtöbb ember időben megkapja a fizetését és a szociális támogatásait, és a bankok fizetőképesek maradtak a roham ellenére, ám a helyi valuta vásárlóereje az erős gyengülés miatt sokat romlott. Az orosz hitel arra elég, hogy a kormány újrafinanszírozza a lejáró államadósságot, illetve kifizesse tartozásai egy részét az orosz gázért és más nyersanyagokért.

Hanyatlás

A belorusz GDP 2020. január és augusztus között 1,7 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A veszteséges agrárvállalkozások száma elérte az összes mezőgazdasági cég 47 százalékát, ugyanez az iparban 23 százalék és ennek az ágazatnak a teljes vesztesége 5,5-szörösére nőtt. Az iparvállalatok összessége vesztességessé vált, nettó veszteségük összege 336 millió dollár.

A gazdasági hanyatlás egyik legbiztosabb jele, hogy az építési beruházások augusztusban, az elnökválasztás hónapjában, amelynek eredményét az ellenzék nem ismeri el, 7,3 százalékkal, majd szeptemberben 13,4 százalékkal estek. Az ősz első hónapjának végére az építőipar összesen 855 millió dollár nettó veszteséget hozott össze. Ezzel párhuzamosan csökkent az ágazat adóbefizetése. A gazdaság leghatékonyabb ága, az informatikai szektor cégei tömegesen költöztetik át központjaikat és alkalmazottaikat a szomszédos Lengyelországba, Ukrajnába és a balti államokba.

Kudarcba fulladt sztrájk

Az emberek félelme a jövőtől a fő oka annak, hogy az ellenzék által meghirdetett általános politikai sztrájk kudarcba fulladt. A nagy állami vállalatoknál és privát cégeknél a menedzsment megtorlással fenyegette meg a dolgozókat, ha részt vennének a munkabeszüntetésben, amelynek célja Lukasenka lemondatása lett volna. Eközben a cégek jelentős részénél nagy raktárkészletek halmozódtak fel, ezért hónapokig ellenének anélkül, hogy bármit termelnének.

Szakértők a borzalmas helyzet ellenére nem számítanak arra, hogy Fehéroroszország a következő egy-másfél évben államcsődöt jelentene. A bruttó államadósság a GDP 65,4 százaléka, ami elmarad a 2018-ban elért 72 százalékos rekordtól. Az ország hiteleinek többségét Kína és Oroszország nyújtja, amelyek már csak gazdasági okokból sem érdekeltek Fehéroroszország bedöntésében, mert akkor soha nem látják viszont a pénzüket.

Fontos politikai szempont, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő ugyan nem nagy rajongója Lukasenkának, de annak sem, hogy az utcáról, demokratikus fordulattal döntsenek meg autokrata rendszereket, mint amilyen az övé is. Ezért szakértők két lehetőséggel számolnak. Az egyik a Venezueláéhoz hasonló helyzet, amelyben a rezsim egyre diktatórikusabbá válik, miközben menekül ki, merre lát, a másik valamiféle hatalommegosztás a magát elnökké nyilvánító Lukasenka és az ellenzék között, ami európai és orosz közvetítéssel jöhet létre.