Üzent a magyaroknak a román miniszterelnök

Grindeanu meggyőződését fejezte ki az "egység a sokszínűségben" európai gondolatra alapozva, hogy a különbségek nem választják el egymástól a románokat és a magyarokat, nem teszik őket egymás ellenfeleivé, hanem ellenkezőleg, hozzájárulnak a kölcsönös megismerésükhöz, az egymás iránti tisztelet növekedéséhez, valamint harmonikus együttélésükhöz.

Orbán megszólalt - óriási füttykoncert kezdődött

Ezt mondta Orbán riválisa

A kormányfő szerint a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy és a kölcsönös tisztelet köti össze, majd emlékeztetett, hogy a bukaresti kormány programjában fontos vállalások vannak a romániai kisebbségek iránt, amelyek között a magyar különleges helyet foglal el.

A románok és a magyarok kölcsönös haszna érdekében fontos, hogy azokat az embereket kövessék, akik társaiknak az építés szellemét akarják átadni, és ne azokat, akik "sötét indulatok" által vezérelve vagy egyéni haszonszerzés reményében el akarják választani őket egymástól.

Grindeanu arra buzdította a magyarokat, hogy saját meggyőződéseik alapján tekintsenek a világra, és ne fogadják el a másokét, illetve a sztereotípiákat. Grindeanu üzenete zárásaként tiszteletét fejezte ki a magyarok történelme, kulturális és szellemi hagyatéka iránt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) március 15-ére a honlapján tette közzé az erdélyi magyarság 12 legfontosabb aktuális követelésének listáját. A szövetség már a 2017-es kívánságlista fejlécébe beleírta, amit a legfontosabbnak tart: legyen béke, szabadság és egyetértés!

Ünnepnapot a magyaroknak!

Közben szerdán Március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról terjesztett törvénytervezetet szerdán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román parlament elé, a javaslat elfogadása esetén az országban élő magyar közösség tagjai munkaszüneti napot igényelhetnének munkaadójuktól az ünnepen.

Emellett a párt közzétette az erdélyi magyarság 12 követelésének listáját is:

• az erdélyi magyarság új alkotmányt kíván, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, az erdélyi magyar közösséget;
  
• jogállamot: a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények betartását;
  
• tartós békés román-magyar együttélést;
  
• kéri, hogy iktassák alkotmányba, hogy Románia többnyelvű, több kultúrájú ország;
• kéri a személyi és közösségi jogok intézményének széleskörű biztosítását;
• legyen a magyar a második hivatalos nyelv Erdélyben, és a magyarok szabadon használhassák közösségi szimbólumaikat, jelképeiket;
• több tiszteletet kérnek a helyi közösségeknek, nagyobb hatásköröket az önkormányzatoknak;
  
• a kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatásának gyorsítását és befejezését;
  
• kérik a minőségi anyanyelvi oktatás biztosítását minden magyar gyermek számára a bölcsődétől az egyetemig;
• kérik, hogy fejezzék be az erdélyi autópályákat, valamint korszerűsítsék az utakat és vasúti pályákat;
  
• jóléti államot, és tisztes megélhetést szeretnének minden korosztálynak;
  
• és azt, hogy legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában.