Hogyan vakációzhat még egy kicsit a nyár vége előtt? Van megoldás

A nyár vége előtt még sokan szívesen kivennének egy kis szabadságot, ám a cégek már az őszi szezonra gyúrnak, így nem lehet egyszerű feladat elkéredzkedni a főnöktől. Néhány jó tanács segíthet abban, hogyan puhíthatják meg a beosztottak vezetőik szívét.
Komócsin Sándor, 2019. augusztus 19. hétfő, 15:29
Fotó: Pixabay

Ahogy végéhez közeledik a nyár nagyon sokan gondolkodnak azon, hogyan tudnák még kihasználni vakációra a jó időt. A US Travel tanácsadó cég adatai szerint az amerikaiak szabadsággal töltött ideje 1993-ba volt utoljára a csúcsán, amikor átlagosan 20 napot voltak távol a munkahelyüktől az emberek, majd 2014-ben érte el mélypontját 16,2 nappal. Azóta javult a helyzet, de nem valami sokat: az elmúlt években átlag 16,8 nap szabadságot vettek ki a munkavállalók az USA-ban - írta a Business Insider a nyár végi vakációról szóló cikkében.

Ez erősen elmarad az Európában általános nagyvonalú szabadságlehetőségektől. Egy az Economist magazinban megjelent összefoglaló szerint az európai (vélhetően inkább a nyugat-európai) munkavállalók az augusztus nagy részét szabadsággal töltik, miközben amerikai kollégáiknak egy hét kivétele is gondot okoz. A havilap cikke szerint a rövid kikapcsolódás nem igazi kikapcsolódás: például egy hosszú hétvége csak arra jó, hogy növelje a stresszt és a kevés időből relatíve nagyon sokat elvihet az utazás a pihenés helyére és vissza.

Kevés olyan beosztott van, aki a nyár végén el mer kéredzkedni a főnökét legalább egy hétre vakációzni még egy kicsit - mondja Joseph Grenny munkaerőpiaci szakértő, tanácsadó, akinek van néhány tippje arra, hogyan próbálkozzunk a "lehetetlennel".

Beszéljen nyíltan a főnökével!

A szakértő szerint fontos olyan őszinte beszélgetéseket folytatnunk a főnökökkel, amelyekből pontosan kiderül, mint várnak tőlünk. Saját példájával támasztja alá ezt a jó tanácsát. E szerint, mikor két társával harminc éve megalapították személyzeti tanácsadó cégüket, attól tartottak, hogy versenyezni fognak egymással, melyikük dolgozik a legkeményebben és a legeredményesebben a sikerért. Ezért mindjárt az elején komoly beszélgetéseket folytattak arról, mennyi energiát fordítanak a közös vállalkozásukra, és mit várnak el ezzel kapcsolatban egymástól. A szakértő szerint a nyílt beszélgetéseken ki kell deríteni, hogy a főnökség mennyi időt akarja a munkahelyén látni a beosztottakat, és hogy jogot formál-e arra, hogy a szabadságuk idején is megválaszolják az e-mailjeiket?

Derítse ki, mit vár magától a cége!

Grenny tapasztalatai szerint sok munkavállaló azért vesz ki kevesebb szabadságot annál, amennyit kivehetne, mert azt hiszi, hogy a cégénél ez a szokás. Így elvesznek a szabadnapjai. Ezt elkerülendő azt tanácsolja, hogy gondoljuk át a véleményünket erről a kérdésről, és az említett őszinte beszélgetéseken a főnökökkel és a munkatársakkal tisztázzuk az elvárásaikat. Ha ezt elmulasztjuk, olyan igényekhez alkalmazkodhatunk, amelyek csak a mi fejünkben élnek, a valóságban nem léteznek.

Tegyen fel tisztázó kérdéseket!

Ha valaki új egy munkahelyen, akkor jól teszi, ha rögtön megkérdezi, mi a vállalati politika a szabadságokkal kapcsolatban. A szakértő olyan kérdésekre gondol, mint hogy hogyan adják-veszik ki a cégnél általában a szabadságukat az emberek? Milyen példákat tudnak mondani a normák megsértésére? Látva mi a tipikus és mi számít az íratlan szabályok megsértésének, könnyebben alkalmazkodhatunk ezekhez, jobban kialakíthatjuk a saját viselkedésünket.

Figyelje az elvárásokat!

Ha időben elkezdjük figyelni a vállalatunk életét szabályozó normákat, akkor jobban belőhetjük, mikor, hol, hogyan érdemes szabadságot kérni a főnökünktől. Figyeljük meg, milyen ritmusban veszik ki a szabadságukat mások, milyen hosszú időre mennek el, hányszor vakációznak egy évben! Amikor távol vagyunk, érdemes arra figyelnünk, hogy munkaadónk mennyire tiszteli a szabadidőnket: van-e hajlama arra, hogy konferenciahívásokkal vagy rövid feladatok kiszabásával megszakítsa azt.

Gyűjtsön megbecsülést magának!

Ha valaki új egy munkahelyen, ne menjen azonnal szabadságra, hanem gyűjtsön a munkájával olyan elismerést, amellyel mintegy kiérdemli a szabadságot! Grenny szerint az első dolog, amit egy új munkahelyen demonstrálni kell az az, hogy az új ember kész részt venni a napi munkában, a problémák megoldásában, érdekli a munkája. Amikor ez megtörtént "be lehet nyújtani a számlát" némi szabadság kivételével.

A cége azt akarja, hogy kipihent legyen!

A szakértő úgy véli, semmi szükség a szabadnapok bennhagyására, mert vállalatok is azt akarják, hogy az embereik rendszeresen feltöltődve végezzék a munkájukat. Megértették, hogy az alkalmazottaik bonyolult emberek, akik többsége nem arra született hogy heti hét napon át napi 24 órában a vállalata rendelkezésére álljon csak azért, mert a mobiltelefon és az internet segítségével bármikor bárhol elérhető. Ma már sok cég tiszteli az alkalmazottainak azt az igényét, hogy amikor nem dolgoznak, akkor valóban nem akarnak dolgozni, ezért békén hagyják őket.

Ne hajtsa agyon magát!

Grenny személyzeti tanácsadóként sokszor találkozott azzal, hogy a beosztottak egyre jobban hajtották magukat, mert nem tisztázták, mi az elvárás velük szemben. Egyre kevesebb szabadságot vettek ki, mert úgy gondolták, hogy ezzel hasznukra vannak munkaadójuknak, ami hosszabb távon nekik is megéri. A végeredmény azonban az lett, hogy túlhajszolták magukat. A lényeg az, hogy ne dolgozzunk csupán feltételezések alapján azzal kapcsolatban, mik az elvárások velünk szemben, hanem pontosan tisztázzuk ezeket!

HOZZÁSZÓLÁSOK