Az Európai Bizottság kudarca a koronavírus-vakcinák közös európai beszerzésével és elosztásával természetesen azzal okozza a legnagyobb kárt, hogy emberi életek elvesztéséhez vezethet. Emellett alááshatja az uniós apparátus imázsát, amelyet eddig hozzáértő tisztviselőkből álló szervezetnek tartottak, továbbá lovat ad az euroszkeptikus, populista politikusok alá. Összességében az Európai Unió mint egyfajta márkanév sérülhet, az unió imázsa csorbulhat, főként azokban az országokban, amelyek az uniós oltásexport-korlátozás miatt hiányt szenvednek vakcinákból - írja elemzésében Ferdinando Giugliano, a Bloomberg publicistája.

Az EU-nak két jó oka van arra, hogy sürgősen kiköszörülje a csorbát, amit a vakcinamizéria okozott egészen odáig, hogy január végén már (például az exportkorlátozással) pánikszerű intézkedésekről is döntöttek. Az egyik az emberi életek védelme, hiszen minél tovább késik a vakcináció, annál tovább nő a koronavírus-betegség halálos áldozatainak száma. A másik, hogy az EU imázsa szerint jóléti államok közössége, következésképpen nem engedheti meg magának, hogy rosszul teljesítsen az egészségügy területén.

A hiba

Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság elnökének jó oka lehet, hogy kifogásolja a brit AstraZeneca gyógyszergyár viselkedését, amely utólag jelentette be, hogy az első negyedévben feleannyi vakcinát szállít az EU-nak, mint amit szerződésben vállalat. Lehetséges, hogy a brit kormány titokban inkorrekt korlátozásokat alkalmaz a cég termékének nemzetközi értékesítésével kapcsolatban, bár ezt nyilván nem kötik a nyilvánosság orrára - véli a Bloomberg publicistája.

Ugyanakkor az EU elsősorban saját magát hibáztathatja a mostani gondjaiért, mert nem kötött le elég oltást tavaly, amikor versenyben volt más nagy vásárlókkal, az USA-val és az Egyesült Királysággal a szállításokért. Ráadásul január vége PR-katasztrófát hozott: miközben a unió több oltást követelt az AstraZenecától, mások mellett Emmanuel Macron francia államfő megkérdőjelezte a cég készítményének használhatóságát az idősek körében. Más szóval az unió vezető egymásnak ellentmondó kommunikációt folytattak.

Brüsszel az elmúlt napokban le tudott kötni néhány kisebb tételre vonatkozó szállítást az AstraZenecával és az amerikai Pfizerrel is, ám ez nem sokat segít. Ezzel nem győzi meg Európa lakóit arról, hogy képes kezelni a kontinens legnagyobb háború utáni válságát. Az emberek azt látják, hogy a brexit után a britek gyorsabban oltanak, mint az EU leggyorsabb országai és Európa keleti felébe Oroszország és Kína szállít oltóanyagot. Sokakban felmerülhet a gondolat, tényleg jó-e, hogy országuk az EU-tagja.

Gazdasági kérdőjelek

A gazdaság területén az EU eddig jobban áll, mint az Egyesült Királyság, mert exportcégei ki tudták használni az Ázsiában indult fellendülést, ám hosszabb távon a kilábalás kéz a kézben jár a vakcináció sikerességével. Az Európai Központi Bank épp a napokban figyelmeztetett az eurózóna bankjainak könyveiben lapuló behajthatatlan követelések jelentette veszélyre. Minél tovább tart a bizonytalanság, annál nagyobb gondjaik lesznek a vállalatoknak hiteleik törlesztésével.

Az Európai Bizottságnak magasabb sebességi fokozatba kell kapcsolnia. Megkezdték a tárgyalásokat a vakcinák gyártóval új szállítási megállapodásokról, ám ez kevés - véli a Bloomberg cikkírója. Az uniónak mindent meg kell tennie, hogy támogatásokkal, adókedvezményekkel, logisztikai segítséggel hozzájáruljon az oltások termelésének felpörgetéséhez. Jó példa erre a német Bayer AG és a francia Sanofi ajánlata, hogy segít versenytársainak több dózist gyártani. Ezt ki kell használni, ugyanis az EU csak úgy tudja helyreállítani a vakcinakáosz miatt vele szemben megingott bizalmat, ha gyorsan felpörgeti az oltások termelését, és megszünteti a hiányt.