Iráni és amerikai források is arról tájékoztatták a sajtót, hogy előrehaladást értek el a tárgyalásokon, amelyek célja, hogy elérjék az iráni atomprogram katonai részének feladását cserébe a fizikai exportot és az iráni cégek nemzetközi pénzügyi tevékenységét is blokkoló blokád enyhítését. A kiszivárogatott megállapodástervezet szerint a perzsa állam befagyasztaná az urán dúsítást - amelynek végeredménye az atombombákhoz szükséges hasadóanyag előállítása lehet -, cserébe a nemzetközi közösség enyhítene a szankciókon.

A csúcstalálkozón az úgynevezett öt plusz egy országok, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, USA) és Németország külügyeinek vezetője, illetve az iráni külügyminiszter vesz rész. Utóbbi, Mohammad Javad Zarif, amerikai kollégája, John Kerry és Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főmegbízottja tegnap este ötórás külön tárgyalást is folytatott.

Kerry közel-keleti és észak-afrikai útját szakította meg, hogy részt vegyen a csúcson. Szergaj Lavrov orosz külügyminiszter ma annak ellenére csatlakozik a felekhez, hogy eredetileg azt tervezték, hogy csak helyettese vesz részt azon. Iránban pénteken a vallási vezetők arra kérték az embereket, hogy szurkoljanak a nukleáris ügyekben tárgyaló delegáció sikerének.

Nem lesz olcsóbb az olaj

Barack Obama amerikai elnök telefonon tájékoztatta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a csúcstalálkozó menetéről. Netanjahu korábban élesen elítélte a készülő megállapodást, jelezve, hogy kormánya nem tartja majd kötelezőnek a maga számára az abban foglaltak betartását. Az izraeli álláspont szerint Irán voltaképpen semmiért cserébe érheti el a szankciók enyhítését. A BBC szerint attól tartanak, hogy egy megállapodás csak lelassítaná az iráni urándúsítást, de nem szüntetné meg azt, azaz nem hárítaná el az atomfegyver előállításának lehetőségét.

Ha enyhítik az Irán elleni blokádot, akkor szakértők szerint hónapokig tarthat, mire az amiatt kiesett napi egymillió hordós iráni olajexport újraindulhat. Ez nem feltétlenül vezet az olajkínálat növekedéséhez és az árak eséséhez, mert Szaúd-Arábia bármikor visszaveheti ugyanilyen mennyiséggel saját kivitelét.