A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa új szabály bevezetésén dolgozik, amely lehetővé tenné a bajba jutott országoknak, hogy - ha hitelezőik is úgy akarják - meghosszabbítsák adósságaik futamidejét, amíg az IMF segítségével helyreállítják fizetőképességüket - jelentette a Financial Times (FT) az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva. A Valutaalapnak jelenleg csak két módja van beavatkozni valamely tagországa érdekében, ha az támogatásért fordul hozzá.

Az első a kedvezményes hitelkeret nyújtása, a második a hitelátütemezés. Ha a szervezet szakértői és vezetői úgy látják, hogy a segítséget kérő ország fizetőképességét hosszabb távon nem fenyegeti veszély, akkor alkalmazzák az előző módszert, ha a helyzet menthetetlen, akkor a másodikat. Amiről a vita folyik, az egyfajta középút lenne. Ebben azt ajánlanák a hitelezőknek, hogy tekintsenek el kölcsöneik feltételeinek módosításától, amíg az IMF segélyprogramja tart. Más szóval fagyasszák be a tőke- és a kuponkövetelésüket.

Védeni kell a rendszert

A Valutaalap azért keres új utakat az országok csődproblémáinak kezelésére, mert a Görögországnak nyújtott két programjával kissé megégette magát. Az első csomag 2010-es megszavazásakor tagadniuk kellett, hogy a dél-európai ország fizetésképtelen, mert attól tartottak, hogy összeomlása magával ránthatja az eurózóna számos további gyenge lábon álló államát. A hitelátütemezés azután persze elkerülhetetlenné vált: 2012 elején a görög kötvények magántulajdonosai búcsút inthettek követeléseik több mint felének.

Az FT forrásai szerint az újítással kapcsolatban az egyik legélesebb vita az úgynevezett rendszerkivétel ügyén folyik. Ez lehetővé tenné az IMF-nek, hogy rövidre fogja az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos elemzését, ha úgy értékeli, hogy egy ország megroggyanása tovagyűrűző hatással járna, mint Görögország és az eurózóna esetén. Az IMF igazgatóságának sok tagja - a testületbe a tagországok delegálják a tagokat - inkorrektnek tartja ezt a lehetőséget.

Csak semmi kivétel

Úgy vélik, hogy ez csak olyan országokat segíthet, akik csődje valóban magasabb rendszerszintű kockázatot jelent, továbbá kiskaput nyit a kivételezés előtt, ugyanis szinte bármilyen helyzetet lehet úgy minősíteni, hogy abban benne rejlik a dominóhatás lehetősége.

Másoknak az a gondjuk az új válságkezelési módszerrel, hogy az IMF önmagában nem képes megoldani egy ország válságát, ha az fizetésképtelen, ezért kár halogatni a tartozások átütemezését. Vannak olyanok is, akik azzal érvelnek, hogy a válság idején is nyitva kell hagyni a kaput az előtt, hogy - aki vállalja az ezzel járó magas kockázatot - szabadon vásárolja a bajba került állam kötvényeit.

Az IMF igazgatósága a múlt hét végén tárgyalt egy az újításról szóló előterjesztést. A változtatás kritikus pontja, hogy az eddigitől lényegesen eltérően kezeli a pénzüket államkötvényekben tartó befektetőket. A Valutaalap éppen ezért kiterjedt konzultációkra készül a piaci szereplőkkel. Nem akarják, hogy az új lehetőség óvatosabbá tegye őket, ami a kötvénykibocsátási költségek emelkedéséhez vezetne. A konzultációk az év végéig is elhúzódhatnak.