Először a koronavírus-járvány miatt kellett lezárnia két tejüzemét Romániában Garvrila Tuchilusnak, aki 1500 tehenet tart, majd jött a szárazság, ami arra kényszerítette, hogy 39 éve óta először a földön hagyja elpusztulni árpavetését - kezdi kelet-közép-európai riportját a régióban pusztító szárazságról a Bloomberg. Két háborút vívunk - mondja Tuchilus, aki a Románia keleti részén lévő Matca faluban él -, egyet a láthatatlan vírus ellen, és egyet a szárazság ellen.

Ezzel jól összefoglalta, hogy az EU keleti részének országai a rendszerváltás, azaz a KGST összeomlása óta nem látott gazdasági hanyatlásra számíthatnak a két csapás miatt. Románia és Lengyelország egyes részein egy évszázada nem látott szárazság pusztít, míg Csehországban fél évezrede nem tapasztaltak ilyen időt. Felmerül a kérdés, hogyan fogják a helyi termelők biztosítani az élelmiszer-ellátás biztonságát - a legtöbb régiós országban még emlékeznek arra, hogy a szocialista rendszer idején sorban kellett állni az élelmiszerek egy részéért.

Kapcsolódó

A nagyobb csapás

A koronavírus megmutatta, hogy függünk Kínától, ami az egészségügyi segítséget illeti, ám a szárazság még rosszabb - mondja Martin Pycha, a cseh agrárszövetség vezetője. Románia az EU második legnagyobb búzaexportőre, a mezőgazdaság a GDP öt százalékát hozza, ám idén várakozások szerint a szokásos kilencmillió tonna termény helyett csak ennek a felét fogják betakarítani.

Ezért a kormány rövid időre betiltotta az exportot az EU-n kívüli piacokra, ami megrázta az árupiacokat, kiváltva az unió rosszallását. Erre visszavonták a korlátozást, de a szárazság hatása eltörölheti azt az előnyt, amit a régiós országok szereztek a koronavírus-járvány viszonylag gyors és határozott kezelésével. Milos Zeman cseh államfő kijelentette, hogy a mezőgazdaságot sújtó csapás rosszabb, mint a pandémia, a prágai kormány új élelmiszerkészleteket kezdett felhalmozni.

Ártüske alakul ki

Lengyelországban kétmillió agrártermelőt érint a baj, az idei termés nyolc százalékkal maradhat el a tavalyitól - derült ki a varsói agrárgazdasági kutatóintézet becsléséből. Ennek nyomán a lengyelek több agrártámogatást kérhetnek az EU 2021-2027-es költségvetéséből, ami nehéz lesz kiharcolniuk. Mateusz Morawiecki miniszterelnök levélben kezdeményezte Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél, hogy az unió növelje az agrártámogatásokat, a helyi, európai termelés segítése érdekében.

A varsói kormány emellett arra kérte Brüsszelt, hogy az európai monopóliumellenes szervezet vizsgálja meg az élelmiszerek piacán mutatkozó ártüske okait - várakozások szerint idén 15 százalékkal is drágulhatnak az élelmiszerek. A régiós polgárok uniós összehasonlításban eddig is a legnagyobb arányban fordították jövedelmüket élelmiszerek vásárlására, ami még nagyobbá válhat. Adrian Oros, Románia mezőgazdasági miniszere kijelentette, hogy figyelik a helyzetet és szükség esetén ismét betilthatják a gabonakivitelt.