Van aminél Ukrajna összeomlása is jobb lenne?

Vlagyimir Putyin orosz államfő láthatóan azon a véleményen van, hogy Ukrajna összeomlása is jobb, mint hogy az ország a Nyugathoz csatlakozzon - véli egy amerikai hírszerzési szakértő. Ezt könnyen elérheti, ám a nagy feladat csak ezután vár rá.
Napi.hu, 2014. március 3. hétfő, 10:26
Fotó: Napi.hu

A krími akcióval Oroszország a határára került a közvetlen katonai beavatkozásnak Ukrajnában. A nyugati szakértők és számos orosz elemző is az elmúlt napokig úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő túl pragmatikus ahhoz, hogy egy ilyen helyzetet előállítson. Még most is abban reménykednek, hogy nem folytatódik a konfliktus kiszélesedése, hogy Putyin mégiscsak elég pragmatikus ahhoz, hogy ne próbálkozzon meg Ukrajna katonai megszállásával.

Ez azonban a korábbi logika folytatása lenne. Ehelyett újra kell gondolnunk, amit az orosz államfő pragmatizmusáról hiszünk, és be kell látnunk, hogy úgy döntött: mélyebben beavatkozik a krízisbe - írja a Financial Timesban megjelent elemzésében Eugene Rumer, amerikai hírszerzési szakértő. Néhány napja még csak az elemzők rémálmaiban jelentek meg az orosz csapatok, amint bemasíroznak ukrán területre. Úgy gondoltuk, hogy Putyin mérlegeli egy ilyen lépés politikai, gazdasági, imázsbeli kockázatát.

Utálták egymást

Biztosnak látszott, hogy Putyin nem akar belefolyni az Oroszország déli szomszédjánál kialakult káoszba, már csak azért sem, mert köztudomású, hogy nem bírták egymást Viktor Janukovics volt ukrán államfővel. Tudja, hogy a Krím-félszigeten élő 200 ezer krími tatár nem akarja, hogy a terület ismét Oroszországhoz tartozzon, továbbá nem kockáztat meg egy újabb hidegháborút a Nyugattal, amikor az orosz gazdaság lassan süllyed és a többi nagyhatalom figyelmeztette, hogy tartsa távol magát Ukrajnától.

Nem kétséges, hogy Putyin mindezzel tisztában van, de más logikát választott. Ukrajnát korábban, a 2004. őszi narancsos forradalom idején egyszer már elvesztette. Moszkva akkori kemény kezű beavatkozása visszaütött, az ukránok millióit mozgósította a nyugati integráció mellett. Ugyanez történt 2013-ban, amikor az orosz vezetés nyomást gyakorolt Kijevre, hogy ne írja alá az EU-val a társulási szerződést. Janukovics kihátrált az aláírás elől, de ezzel újabb forradalmat indított el.

Soha többé

Putyin nem akarja újra elveszteni Ukrajnát. Különösen így van ez azt követően, hogy külpolitikájának alapvető céljává tette a volt szovjet tagköztársaságok visszavonását Oroszország befolyása alá. Ezért ajánlott decemberben hitelt és gázárcsökkentést összesen 22 milliárd dollár értékben Janukovicsnak és Ukrajnának.

Ez nem jött be, ezért a választási lehetőségek átalakultak. Lehet, hogy Putyin nem tudja megszerezni Ukrajnát, de meg tudja akadályozni, hogy a Nyugathoz csatlakozzon. Lehet, hogy ehhez nem lesz szüksége invázióra, ha - a krími beavatkozás mintájára - az orosz különleges erők támogatásával helyi lázadások robbanthatók ki olyan oroszbarát nagyvárosokban, mint Harkov és Donyeck. Ezzel mélyre ereszthetik az orosz befolyás horgait a szomszédos országban.

Ez ugyan veszélyes játék, de Putyin láthatóan úgy gondolja, hogy jobb egy megtört Ukrajna, mint egy Oroszországtól független Ukrajna.

Nincs kockázat

A nyugati nyilatkozatokból látszik, hogy az orosz vezetés nem sokat kockáztat. Az orosz csapatok krími akciója ellenére a nyugat ragaszkodik ahhoz a fikcióhoz, hogy Ukrajna szuverenitását nem rombolták le, csupán "megsértették". Putyin ugyanezzel a magatartással találkozott a grúziai konfliktus idején. Az akkori amerikai vezetés is leszögezte, hogy Oroszországnak tiszteletben kell tartani szomszédai szabadságát, függetlenségét és komoly következményekkel számolhat az orosz-amerikai kapcsolatokban, ha ezt megszegi. Ehhez képest a múlt év júliusában Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő Moszkvában megegyezett az ottani helyzet újrarendezéséről.

A gazdasági következmények kezeléséhez Oroszország 500 milliárd dollár külföldi devizatartalékkal és 200 milliárd dollár alapokban tartott forrással számolhat. Emellett az olaj ára emelkedhet, ahogy az éles politikai-katonai konfliktusok idején szokott, ami növelheti az exportbevételeket. Végül a Nyugat már a hidegháború idején sem tudta kereskedelmi és pénzügyi embargó alá vetni az országot. Moszkva úgy láthatja, hogy most még kisebb a veszélye ennek.

Mi lesz utána?

A legnagyobb veszély, amivel az orosz vezetésnek számolnia kell, a katonai kockázat. Putyin valószínűleg nem tart attól, hogy a NATO beavatkozhat a konfliktusba. Az orosz hadsereg speciális erőinek nem jelent gondot az említett hídfőállások kialakítása Ukrajnában. Az igazi kihívás a válság lecsillapítása, a helyzet konszolidálása. Ez főként akkor okozhat nagy feladatot, ha tovább eszkalálódik a konfliktus, és éles összecsapások robbannak ki a kijevi erők, illetve az orosz szeparatisták között.

Putyinnak azzal a problémával kell szembesülnie, amellyel hasonló helyzetekben oly sok hozzá hasonló vezető találta már szembe magát. Sokkal könnyebb egy országot szétszakítani, mint utána újra összerakni!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

jobbajobb, 2014.03.03 17:39

..putyin nem a mocsok károlyi ,és bandája !!!

3 300 000 magyar volt a határokon túl 1920-ban ,most 94 évvel később ,jó hja 3 van ,és akkor még hol a szaporodás ..?...1 ,7 millió szlovák volt akkor ,most meg 4 millió körül...,legalábbis annak vallja magát ..sokan csáky névvel...,2,5 -szeres szaporodás ,minden demográfus azt monmja ,hogy európában ez teljesen irreális ...,vagyis asszimiláció, legalább 1 millió magyart asszimiláltak... ,iskolák bezárása -megfélelmlítések,vagyonelkobzások..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

apapapa, 2014.03.03 17:32

@rw:

Megértem, de ilyen a történelmünk és a reálpolitika.
Nagyhatalom sosem voltunk, középhatalom is rövid ideig és régen.

Lehetnénk még kicsik, de nagy érdekérvényesítő képességűek valami speciális dolog miatt... de ahhoz sincsenek erőforrásaink.

Nem szórakozhatna az ukránokkal Putyin, ha EU és NATO tagok lennének, mint pl. mi. Mit meg nem tennének az ukránok ezért most.... és valójában ebből adódik a konfliktus is.

Ezért írtam, hogy becsüljük meg a védett helyzetünket és ne esztelenkedjünk, mert elveszíthetjük.
Értelmes vezető (és a politikus is az kell legyen) mindig a reális lehetőségeken belül gondolkodik. Minden más kalandorság. Volt elég ilyen kalandor vezetőnk már a történelmünkben.
Veszteseknek szobrokat állítani és újratemetni már nagyon tudunk. Jó lenne végre a nyerő oldalhoz tartozni... most van rá még esély.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2014.03.03 17:10

Sok kérdés felmerült bennem, miért és hogyan történnek a dolgok úgy ahogy most látszanak? Semmit, illetve nem sokat tudtam eddig az alapjáról.
Utána néztem a történelemnek Krím félsziget történelmének és elég meglepő dolgokat olvastam.
Először is soha nem volt ukrán terület, soha nem laktak nagyobb számban ukránok a környéken. A múlt században úgy csatolták a nagy Szovjetunióban a területet Ukrajnához, hogy ott egyáltalán élnének ukránok. Ne kutassuk miért, ez egyszerű tény.
A történelemben elsősorban a tatárokat kell megemlíteni mint "őshonos nemzetet ezen a területen, akiket az oszmán birodalommal együtt kitakarítottak. Ekkor jelentek meg az oroszok és még rajtuk kívül egyéb más nemzetek, németek, bolgárok és zsidók. A folyamat mégis egyértelmű volt, a lakosság jelenleg több, mint 2/3-a egyértelműen orosznak vallja magát és a maradék 1/3 is anyanyelveként használja az oroszt. A tatárok a legjelentősebb nemzetiség, 10%-os nagyságrendben a lakosságon belül.
Ezt nem az oroszok védelmében írtam. Eszembe nem jut feltételezni, hogy ők a lakosságot féltik az ukránok bármiféle elnyomásától, hiszen a Krím félszigetnek eddig is nagyon széles körű autonómiája volt. Egyszerűen ez az orosz világhatalmi mentalitás, aminek ha nincs is nemzetközi jogalapja, logikai érvrendszere viszont nagyon is. Ha tartanak egy népszavazást (és ne kételkedjünk, tartani fognak!), akkor a Krím félsziget lakói elsöprő többséggel fognak DEMOKRATIKUS módon az ukránoktól való elszakadásra szavazni, egyben Oroszországhoz csatlakoznak...
Ha erről az oldalról nézzük akkor jogos az oroszok lépése, az ukránok aligha tűrték volna a népszavazást és ez főleg a muzulmán tatárok hagyományait is nézve tuti véres eseményekhez vezetett volna.

A másik nézőpont sokkal savanyúbb és sajna ismerős is (Trianon okán) nekünk Magyaroknak. Az ukránok nemzeti tragédiaként fogják megélni a hatalmas területveszteséget, de ez ha szigorúan nézzük eddig is csak jogilag volt az övék, nem integrálódott hozzájuk az elmúlt évtizedekben. Ezt a területet kapták, hát most visszavették... Azt kell hogy mondjam, mindaddig amíg az elcsatolódó területek lakossága túlnyomó többségében orosz, addig ez ellen nem tudnak semmit tenni. Reálisan azt látom egyetlen kézhez fogható előnynek, hogy a maradék immár ukrán Ukrajna tényleg elindul Európa felé, nem fékezi az orosz ballaszt. Lehet, hogy ez nem fog tetszeni Putyinnak, de olyan fokú lesz a gyűlölet ellenük, hogy nem tudja megakadályozni. Illetve egyféle módon, de erre éppen az ukrajnai magyarok érdekében gondolni sem merek!

Elnézést, ha untattam bárkit is, de néhány dolgot gondolom sokan nem tudtatok az előzményekről.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw, 2014.03.03 17:04

@apapapa: értem én, de még az "inkább"-at sem tudom elfogadni. Nem, senki, ennyi.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

apapapa, 2014.03.03 16:55

@rw:
Egyáltalán nem jó, ha valaki megteheti, hogy nem az még idézőjelben sem (pl. egy nagyhatalom, középhatalom vagy Svájc, stb.)

De én azt írtam, hogy "inkább".... az is fontos a mondatban.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html