Új vasfüggöny épül 2019-ben?

Nyugat-Európában sokan úgy látják, hogy a 2019. májusi európai parlamenti választások a régi Nyugat-Kelet ellentét jegyében zajlanak majd: az előbbi lesz az EU-párti, liberális az utóbbi az euroszkeptikus, nativista fél. Igaz-e, hogy visszaépül a régi vasfüggöny Európa közepén.
Komócsin Sándor, 2018. december 31. hétfő, 09:08
Fotó: Pixabay

Európában 2019 az EU-párti, progresszív nemzetköziség és az erre adott euroszkeptikus, nativista válasz közti politikai küzdelem éve lesz, a felek a legnagyobb csatát a májusi európai parlamenti (EP) választáson fogják vívni. A brüsszeli európai elitben és a nyugat-európai liberális körökben gyakran hangzik el ez a jóslat, ám nem feltételül igaz - véli Tony Barber, a Financial Times (FT) publicistája. Legalábbis az előrejelzés további része, amivel érzékeltetni szokták, kik állnak szemben egymással, pontatlan.

E szerint az egyik oldalt Emmanuel Macron, Franciaország liberális államfője jelképezi, aki az európai integráció élharcosaként lép színre, a másikat Orbán Viktor, Magyarország konzervatív, nacionalista miniszterelnöke. Ha az utóbbi és a hozzá hasonlóan gondolkodó politikusok mögött álló politikai erők jól szerepelnek az EP-választáson, akkor elég befolyásra tehetnek szert az Európai Parlamentben és Bizottságban, illetve más testületekben ahhoz, hogy keresztbe feküdjenek Macron erősebben integrált Európát szorgalmazó törekvéseinek.

Hol van a frontvonal?

Kétségtelen, hogy erős verseny folyik a liberális, nyitott és a nativista, bezárkózó felek között az ideológia, az identitás és Európa jövőjének meghatározása terén, ám Nyugat-Európában sokan leegyszerűsítik ezt az ellentétet arra, hogy az előbbi képviselői az ő térfelükön vannak, míg az utóbbi oldalt a kelet-közép-európai régió testesíti meg. Más szóval visszatér a hidegháború korának megfelelő vízió, amelyben Európát szellemileg is két részre vágta a demokráciákat és a szovjet rendszereket elválasztó vasfüggöny.

Azok fejében, akik az 1940-es évek és az 1989-es kelet-európai rendszerváltás között nőttek fel egyfajta mentális Európa-térkép alakult ki a szabad, gyarapodó Nyugat és a szegény, kommunista Európa képével. A térkép egyik fele világos, a másik sötét, ám az FT publicistája szerint ez a fajta Nyugat-Kelet felosztás, és hozzátehetjük még az Észak-Dél elválasztást is, nem korrekt. Például Prága, amely nyugatabbra fekszik, mint Bécs, valóban keleties város? - teszi fel a költői kérdést.

Görögország, Portugália és Spanyolország a hidegháború idején végig az USA vezette nyugati tábor részei voltak, pedig sok éven át diktatúrák működtek ezekben az országokban. Eközben a keleti blokk másként gondolkodói Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon tisztábban képviselték az emberi jogok és a politikai szabadság érvényesítésének ügyét, mint sok elitellenes politikai aktivista a nyugati országokban.

Hasonlóságok

Barber szerint ma sem Nyugat-Kelet ellentétről van szó. Az olvasó figyelmébe ajánlja Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a jobboldali Liga vezetője egyik nyilatkozatát. E szerint az EP-választásokon az európai elitek, a bankok, a pénzvilág, a bevándorlás, a bizonytalan munkahelyek támogatói állnak majd szemben az emberekkel, a munkásokkal. Ezt Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság elnöke, Lengyelország tényleges vezetője is mondhatta volna. És Olaszország az EU egyik alapító állama.

Salvini vagy Marine Le Pen, a francia Nemzeti Gyűlés elnöke, akárcsak Geert Wilders a holland bevándorlásellenes, euroszkeptikus jobboldal vezetője világosan jelzik, hogy a jobboldali radikalizmus és populizmus éppúgy jelen van Nyugat-Európában, mint a volt szocialista országokban a kontinens keleti felén.

Van határvonal

És ez fordítva is igaz: nem minden kelet-európai politikus és politikai erő követ kemény nacionalista irányvonalat, nem mindenki törekszik a jog uralmának felszámolására és az EU-integráció blokkolására. Például az orosz befolyás ellen védelmet kereső balti államok szinte soha nem jelennek meg a "bajkeverő" országok között. Közelebb állnak északi szomszédaikhoz, mint Magyarország vagy Bulgária a nyugati országokhoz. Ha vonalat lehet húzni a konzervatív nacionalizmus és a liberális gondolkodás közé, az inkább a vidéki településeket és a nagyvárosokat választja ketté - nyugaton és keleten is.

A sárga mellényesek franciaországi tiltakozóhulláma tükrözte az elegáns Párizs és a rosszul öltözött vidék közti ellentétet is. De elég áttekinteni a lengyel önkormányzati és a magyar parlamenti választások eredményét, hogy lássuk ugyanezt a megosztottságot másfél ezer kilométerrel keletebbre. A Fidesz például vereséget szenvedett áprilisban a magyar fővárosban, illetve a fiatal, a világra nyitott szavazók körében. Ugyanezt láttuk a 2016-os osztrák parlamenti választáson és ugyanabban az évben a brit függetlenségi népszavazáson.

Az FT publicistája szerint az Európa nyugati és keleti felében élőknek 2019-ben jobban meg kellene érteniük, mi a közös bennünk. Ha nem teszik meg ezt, akkor a feszültségek a régi vasfüggöny mentén éleződhetnek ki, hozzájárulva ahhoz, hogy az EU megosztottsága még súlyosabb legyen.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Belze Bubi, 2019.01.01 13:35

@lomb:
A fizika ma ismert törvényei szerint fantommal nem lehet..., ezért nem látom értelmét a vita folytatásának, amit zana válaszával a magam részéről lezártnak tartok.
Helyesen tett kérdőjelet az eszmék szóhoz, ugyanis szerintem a mostani politikai osztály zöme nem bajlódik ilyenekkel, hanem nyers, leginkább önös érdekeit hajtja, s mindent ennek rendel alá, ezt mutatja a (legszélsőségesebb XX. századi példákkal, a náci és a bolsevik jellegű) önkényuralmi rendszerek maffiaállami változatban történő visszacsempészése az életünkbe.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MLB2018, 2019.01.01 12:22

@zana: Szitkozódás, gyűlölködés, őrjöngés. :DD
Jó hír! Jó látni egy ilyen férget tehetetlenül dühöngeni. :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2019.01.01 12:03

@Belze Bubi: Megértem, hogy a világ változását nem akarja követni és úgy gondolja, hogy itt a történelem vége, attól ez még nem igaz. Egykor az olyan kifejezések sem voltak megtalálhatóak a lexikonban, mint pl. a "liberális". Barátkozzon meg a gondolattal, hogy ezen kifejezések is lexikonokba kerülnek, hacsak nem azon eszmék(?) képviselői aratnak totális győzelmet, akik miatt megszülettek. (megjegyzem, van esély - nem is kicsi - ezen lehetőségre, hiszen még mindig óriási erőforrásokat birtokolnak)

Egy dologban azonban egyet kell értenem.

"Hiába terjedt el" a liberálbolsevik "politikai propagandában (azon göbbelsi tézis jegyében hogy az emberekkel bármit el lehet hitetni, ha azt elég intenzíven súlykolják)", hogy Magyarországon diktatúra van, ez attól még nem válik valósággá.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Belze Bubi, 2018.12.31 22:17

@Belze Bubi:
Na, jól elgépeltem egyet s mást..., felbosszantottál - elnézést a hibákért!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Belze Bubi, 2018.12.31 22:11

@krix6:
1. Ez Göbbels tézise, az idézetthez mindig j(ahogy a székely mondja)jár a forrás megjelölése is.
2. Itt is többször leírtam, hogy sosem címkézek senkit akinek más a véleménye/beállítottsága mint nekem, ez nagyon idegen tőlem,
3. mint az is, hogy az internetes maszturbálás, személyeskedéssel való élvezkedés..., "more"
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html