Vége lehet a bolti potyázásnak - a vásárlók kedvenceit áldoznák fel

Kétszázszorosára nőtt közel hét évtized alatt a műanyagtermelés, a kezelés pedig nem megoldott. Most a vásárlók körében kedvelt ingyenes termékminták lehetnek a harc áldozatai.
Csernátony Csaba, 2020. december 4. péntek, 06:40
Fotó: Getty Images

Környezetvédők álltak össze politikusokkal és üzletemberekkel, és léptek fel együtt a sokszor ingyenes termékminták ellen. A nyílt levélben arra kérik a brit kormányt és az Európai Unió vezetőit, hogy a műanyagba csomagolt termékminták - például amelyek mosószert, parfümöt vagy éppen tusfürdőt tartalmaznak - is kerüljenek bele az egyszer használatos műanyagok betiltására vonatkozó irányelvbe.

A Guardian pár napja megjelent cikke szerint az Egyesült Királyságban október 1-jén vezették be az egyszer használatos műanyagok tilalmát, de ez egyelőre csak a műanyag szívószálakra, keverőkre és fültisztító pálcikákra vonatkozik.

122 milliárd tasak évente

A kozmetikai és a háztartási termékeket forgalmazó iparág ugyanis becslések szerint évente 122 milliárd tasakot használ a termékmintákhoz, amelyekkel igyekeznek későbbi vagy éppen azonnali vásárlásra rávenni a vásárlókat. Ezek a minták pedig értelemszerűen egyszer használatos műanyagok, amelyeket általában rögtön a kukában landolnak.

Az apró tasakokat az élelmiszeripar is használja, például különböző szószok - mustár vagy éppen ketchup - tárolására. A koalíció szerint annak ellenére, hogy milyen mennyiségben fogynak ezek a műanyagtermékek, kevés történt még a visszaszorításuk érdekében.

Elöntötték a világot

Nyilván a műanyagok problémája nem megy egyik napról a másikra, ahogy évtizedek kellettek ahhoz, hogy szinte mindenhol megjelenjenek. Beszédesek az adatok: 1950-ben világszerte 11,5 illió tonna műanyagot gyártottak, 2015-ben több mint a kétszázszorosát, 322 millió tonnát, 2018-ben pedig már 359 milló tonnát. Ráadásul utóbbi mennyiségnek körülbelül a 10 százaléka köt ki évente a tengerekben, óceánokban.

Az Európai Unió egyik tájékoztatójában idézett becslés szerint, ha nem lesz drasztikus fordulat ezen a területen, akkor 2050-ben akkor az óceánokban, tengerekben több több műanyag lehet, mint hal.

A tengeri állatokra nézve is veszélyesek a műanyagok: a nagyobb darabokba beleakadhatnak, a kisebbeket összetéveszthetik táplálékukkal és elfogyaszthatják. Innentől pedig táplálékláncba is helyet kapnak, vagyis  az emberek szervezetébe is bekerülhet műanyag. Ezeknek az egészségünkre gyakorolt hatása egyelőre nem ismert. A tengeri hulladék továbbá gazdasági károkat is okozhat azoknak a szektoroknak, közösségeknek és gyáraknak, akik megélhetése a tengerektől függ: a műanyag csomagolások mindössze körülbelül öt százaléka marad a gazdaságban - a többi lényegében szemét.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2020.12.04 09:41

Környezetvédők álltak össze politikusokkal és üzletemberekkel... Vagyis a 2 legrosszabb embertípussal.
A környezetvédőket eddig sem tartottam sokra, mert inkább csak feltűnési viszketegséget véltem felfedezni rajtuk.
Persze, hogy
Az igazi környezetvédő nem szemetel, nem vásárol szennyező termékeket, és fellép a háborúk, a fegyverkezés ellen.
A legnagyobb környezetrombolás a háború, a hadgyakorlatok, a vegyi-, biológiai- és minden egyéb fegyver. Meg az atom.
A flakon és a nájlonzacsi csak a töredéke. Ezeket össze is lehet gyűjteni, a harckocsik üzemeltetése, az említtet egyéb fegyverek használata okozza a hatalmas szennyezést.
Persze, hogy most összeálltak politikusokkal és üzletemberekkel, az az jelenti, hogy pénz potyog majd le a megélhetési környezetvédőknek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html