Vége Ukrajna és az unió mini-hidegháborújának

Miután az Európai Unió bojkott-akciói nem bírták jobb belátásra az ukrán vezetést, sőt közelebb taszították Oroszországhoz, Brüsszel most megpróbálja keblére ölelni Kijevet.
Barabás T. János, 2013. február 27. szerda, 13:36
Fotó: Napi.hu

A Kárpátalja beszámolója szerint 610 millió eurós makrogazdasági pénzügyi támogatásról írtak alá megállapodást Brüsszelben Ukrajna és az Európai Unió képviselői. Ennek értelmében a kölcsönt 100, 10, 250 és 250 millió eurós részletekben utalják. Az első részletet a kölcsönről szóló szerződés érvénybe lépése, valamint az Európai Bizottság a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodások végrehajtásának véleményezése után utalják.

A további átutalások attól függnek, hogy az ukrán kormány teljesíti-e a megállapodásban előírt kritériumokat az állami pénzügyekre, kereskedelemre, energetikai ügyekre, adó- és pénzügyi politikára vonatkozóan. A támogatást a megállapodás érvénybe lépését követő két évben folyósítják, a törlesztés futamideje 15 év.

A fordulat Viktor Janukovics ukrán államfő hétfői brüsszeli látogatása után következett be, amire a felek közötti, több mint egy éve folyó mini-hidegháborút követően került sor. Az elhidegülés oka kettős volt. Egyrészt Kijev nem teljesítette az unió és a Nemzetközi Valutaalap hitelkeretéhez támasztott feltételeket (köztük elsősorban a hazai fogyasztói gázárak emelését), másrészt Janukovics belpolitikája miatt: az ellenzékiek elleni hajsza, Julia Timosenko volt miniszterelnök bebörtönzése elfogadhatatlan a közösség számára. Ezért nemcsak a hitelek folyósítását állították le, de bojkottálták a politikai kapcsolatokat is. Így tavaly 15 év óta először nem tartották meg a hagyományos kétoldalú csúcstalálkozót sem, s nem került sor a már régóta aláírásra váró társulási és szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére sem.

A most bekövetkezett alapvető változás legvalószínűbb oka, hogy az unió kemény fellépése teljesen eredménytelennek bizonyult, viszont közelebb taszította Kijevet Oroszországhoz, ami alááshatja az EU keleti partnerségi politikájának egyik oszlopát. Ennek fényében szónokinak tűnnek az uniós vezetők azon magyarázkodásai, hogy természetesen szigorú feltételekhez kötik a kapcsolatok újraépítését. Egyetlen fontos ígéretet kaptak Janukovicstól a pálfordulás fejében - az államfő kijelentette, hogy országa nem csatlakozik az oroszok vezette vámunióhoz, és hitet tett az unióhoz való közeledés politikája mellett. Ennek ellenére az EUobserver elemzőinek véleménye szerint legfeljebb 20 százalékos esély van annak, hogy Brüsszel reményeinek megfelelően még novemberben sor kerülhet a társulási szerződés megkötésére. Az ukránok nincsenek könnyű helyzetben, hiszen gazdaságukban meghatározó szerepe van az orosz gáz importjának, illetve e gáz tranzit-díjának. Moszkva pedig csak akkor hajlandó engedni a gáz árából, ha Kijev átadja neki gázvezeték-hálózatát, vagy csatlakozik vámuniójához.

Ukrajna reméli, hogy az EU-val történt békekötés után sikerül kiegyeznie az IMF-fel is. Az Interfax-Ukraine idézte Ihor Praszolov gazdasági és kereskedelmi minisztert, aki bízik benne, hogy március vége felé sor kerülhet a két fél tárgyalásainak újrakezdésére.

HOZZÁSZÓLÁSOK