A központi választási bizottság adatai szerint 15 óráig a választásra jogosultak 28,8 százaléka járult az urnák elé, további részvételi adatot az este folyamán közölnek, részletesebb információkat pedig hétfőre ígért a testület.

A 38 önkormányzat vezetéséért a kétmilliós Koszovóban több mint hétezer képviselőjelölt, valamint mintegy kétszáz polgármesterjelölt indult. Az előzetes eredmények vasárnap késő este, illetve hétfőn várhatók.

A választás egyik legnagyobb tétje az, hogy ki fogja a jövőben vezetni Pristinát, a fővárosnak ugyanis eddig ellenzéki polgármestere volt, a várost Shpend Ahmeti, az Önrendelkezés (Vetevendosje) politikusa irányította. A 2013-as önkormányzati választásokat követően Ahmeti győzelmével 15 évig tartó politikai irányításnak vetett véget, Pristinát előtte az Isa Mustafa vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) irányította.

Az Önrendelkezés most hasonló lépésre készül Koszovó-szerte, és bejelentette: győzelme azt jelentheti, hogy a koszovói állampolgárok belefáradtak az eddigi vezető pártok korrupciójába és látszattevékenységébe, változást akarnak. Szerintük már a júniusi előrehozott parlamenti választás is erre utalt, akkor ugyanis a hárompárti győztes koalíció a szavazatok 33,74 százalékát szerezte meg, míg az önállóan indult ultranacionalista párté lett a voksok 27,49 százaléka. Ez óriási erősödést jelent a három évvel ezelőtti eredményekhez képest.

A jelenlegi négy nagy kormánypárt, vagyis a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK), a Koszovói Kezdeményezés (Nisma), valamint a Szövetség az Új Koszovóért (AKR) azonban abban bízik, hogy a másfél hónapja megalakult kormány megerősítést kap az állampolgároktól, és továbbra is közülük kerül ki a legtöbb önkormányzat vezetője. Célként tűzték ki továbbá, hogy megszerezzék a főváros irányítását is. Amennyiben ez sikerülne, az bizonyíthatná politikai döntéseik helyességét, és a lakosság megerősítené azt az EU-barát, valamint Szerbiával is jó kapcsolatra törekvő irányvonalat, amelyet a kormány képvisel. Az Önrendelkezés szerint azonban a kormány lépései hibásak, ezekkel ugyanis gyenge államként tüntetik fel Koszovót.

A voksoláson a választási bizottság közlése szerint csak apróbb rendellenességek voltak tapasztalhatók.

A Szerbia és Koszovó közötti jarinjei határátkelőt a koszovói hatóságok vasárnap délben lezárták, mert bejelentést kaptak, hogy az átkelőn robbanószert akarnak az országba vinni, két embert elfogtak. A határzárat a koszovói kisebbségi szerbek támadásként értékelték, szerintük a pristinai hatóságok így akarták megakadályozni, hogy a Szerbiából hazatérő koszovóiak le tudják adni voksaikat. A Belgrád által is támogatott Szerb Lista képviselői kijelentették: amennyiben a hatóságok nem biztosítják minden arra jogosultnak a voksolás lehetőségét, nem ismerik el a választás eredményét. A határt 16 óra után újra megnyitották.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.