Globális pénzügyi etikai kódex
Egy a mostanihoz hasonló válsághelyzet elkerülése érdekében olyan globális irányelvekre lenne szükség, amelyek az egyes országok felügyeletei számára kötelező érvényűek volnának - vélekednek az IMF stratégái. Egy ilyen "etikai kódex" nemcsak a bankok, de a befektetési alapok, a kockázati tőkekezelők és egyéb pénzügyi társaságok felügyeletét is segítené. Alapvető mulasztás volt a válságot megelőző időkben, hogy a kockázatok megítélését a hitelminősítő intézetekre bízták, ám azok maguk is részt vettek a kockázatgenerálásban.
Az IMF szerint az úgynevezett árnyékbankrendszer okozta problémák elkerülésére csak akkor nyílik lehetőség, ha valós tevékenységük alapján vizsgálják a pénzintézeteket, nem pedig az alapján, mi van a cégérükre írva. Az Egyesült Államokban, de a világ többi országában is alapvető gyakorlat volt mostanáig az, hogy csak a betéteket kezelő pénzintézeteket felügyelték kellő szigorral, míg a befektetési bankok, alapkezelők, kockázati tőketársaságok valamint kötvénykibocsátók - akik élen jártak a pénzügyi innovációban - felügyelete felületes és hiányos maradt.
Az IMF szerint a bankmentések lehetőségét is a jelenleginél egyértelműbb és összehangoltabb szabályozással kell korlátok közé szorítani, hiszen ezzel akár a piaci bizalom növekedése is előmozdítható volna. Az IMF most vázolt javaslatait a G20-ak hétvégi londoni találkozóján ismertetné bővebben, célja pedig nem kevesebb, mint végre konszenzust teremteni a kérdésben a legfejlettebb országok döntéshozói között.
Nagyobbra nőhet az IMF árnyéka
A változtatások sarkköve volna a transzparencia növelése is, többek között a német kormányzat által a válság kerékkötőinek kikiáltott hedge fundok esetében is. Hogy a bürokratikus útvesztőktől megkíméljék a felügyeleteket, a Valutaalap szakemberei csak a legnagyobb, rendszerszintű veszélyt okozni képes cégekre terjesztenék ki az ellenőrzést.
Az IMF renoméjának változását jelzi, hogy a válság előtti időkben javarészt mellőzött szervezet lehet a felelőse a hétvégén a G20-ak elé terjesztendő felügyeleti átalakítás végrehajtásának. A válság kitörése óta a fejlett országok gazdaságai kiemelt fontosságot tulajdonítanak a Valutaalap közreműködésének a tűzoltásban; az IMF gazdaságélénkítő hiteleket nyújtott már Pakisztánnak, Ukrajnának, Izlandnak, Magyarországnak, Ukrajnának, Lettországnak és Fehéroroszországnak, de Örményország, Bosznia és Sri Lanka segélykérését épp mérlegelik Párizsban.
A jogharmonizáció kérdésének megválaszolására azonban túl kényesnek mutatkozhatnak a húszak, hiszen például Obama-kormány épp saját, újabb bankmentéseket ösztönző terven dolgozik, amelyet a szombati ülésen vázolna, ám az EU-s tagországok még abban sem értenek egyet, kinek kellene megmentenie az európai bankokat.
Monetáris-politikai helyezkedések
Gordon Brown brit kormányfő közölte: a britek és az amerikaiak összehangolják fiskális ösztönző-programjukat, egyúttal megállapodnak abban is, hogy azonos irányelvek mentén kezelik a bankrendszer problémáját. Az amerikaiak alapállása pedig egyértelmű: senki nem fogja feladni a felügyeleti önállóságát, így esély sincs egy nemzetek feletti normarendszer kialakításának.
Az IMF-javaslat gyenge pontja lehet a felülvizsgált intézmények körének meghatározása is, hiszen egyértelműen meg kell húzni a határt a rendszerszintű veszélyeket hordozó cégek és az ezeknél kisebb halak között. Ez a korlátozás hosszú távon azonban bizalmatlanná tenné a befektetőket a fejlődő országokban megfelelő felügyelet és kellő transzparencia nélkül működő kisebb pénzintézetekkel szemben.