Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Visszavonhatatlanul vége a nyárnak, legalábbis a Föld északi féltekéjén. Az energiapiaci tőzsdék gázüzletekkel foglalkozó kereskedői azonban nem a bársonyossá váló tompa napsütést érezve veszik észre, hogy itt az ősz.

Nekik ez az időszak az évnek az a szakasza, amikor az időjárás nem ad eligazítást üzletkötéseikhez - írja a Bloomberg. Angolul shoulder seasonnak, a nyarat és a telet áthidaló vállidőszaknak hívják az őszi és a tavaszi hónapokat, amikor nem működik az energiahordozók keresletének kiszámításához iránytűként szolgáló hüvelykujjszabály, a hőmennyiség-számítás. A kalkuláció alapja egy egyszerű kivonás.

Egyszerű számtan

A megoldandó feladat a nyári hűtéshez, illetve a téli fűtéshez szükséges hőmennyiség meghatározása, amelyből kiszámíthatjuk, mennyi gázt kell elégetniük az erőműveknek ennyi hő előállításához. Ebből adódik gázkereslet megbecslése, amit össze kell vetni a termelésről és a felhasználható tartalékokról rendelkezésre álló információkkal. A piaci kereslet és a kínálat összevetéséből kalkulálható a gáz ára. A hőmennyiség kiderítéséhez miből másból indulhatnák ki, mint a külső hőmérsékletből.

Ehhez szolgál alapul a hűtési és a fűtési tényező, amelyeket egy átlaghőmérséklettől való eltérésként értelmezünk. Ez az átlag 65 Fahrenheit-fok (18 Celsius-fok). Egy nap hűtési tényezőjének kiszámítása úgy történik, hogy az átlaghőmérsékletből (Fahrenheitben) kivonjuk a 65-öt. A fűtési tényező esetén a 65-ből vonjuk ki a napi átlagot. Ha például egy nyári napon 85 fok meleg van, akkor a hűtési mutató 20, ha télen 30 fok hideg van, akkor 35 a fűtési összetevő.

Semmitmondó számok

Elvileg igen egyszerű a helyzet: minél nagyobb ez a szám, annál több energiát fogyasztanak az emberek nyári légkondicionálásra vagy téli fűtésre - ennyi kell a kellemes 65 Fahrenheit-fok eléréséhez. A vállszezonban azonban, amely elválasztja vagy összeköti a nyarat a téllel vagy a telet a nyárral, ez a mutató lényegében semmitmondóvá válik.

Szeptember közepén például a New York-i Central Parkban a 68 Fahrenheit-fok a 30 éves átlag, következésképpen a hűtési tényező 3. Október közepén az átlag 57 fok, így a fűtési mutató 8. Mármost ilyen kicsi értétékek nem adnak igazán eligazítást arról, mennyi energiát fognak elhasználni az emberek akár áramtermelésre a légkondicionáláshoz, akár a lakások melegítésére.

Szegény energiapiaci kereskedők ebből következően nem sokat tudnak kezdeni az időjárás-jelentésekkel. Ha azt hallják, hogy október közepén New Yorkban az átlagnál 8 Fahrenheit-fokkal melegebb idő várható - amit az átlag hallgató minden bizonnyal örömmel fogad -, csak azt tudják meg, hogy ebben a időszakban a fűtési tényező nulla lesz. Ez egyet biztos nem jelent, azt, hogy nem lesz gázfogyasztás. De hogy mennyi lesz, arról semmit sem árul el.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!