Az Economist Intelligence Unit által Kockázat 2018: felkészülés egy kiszámíthatatlan évtizedre (Risk 2018: Planning for an unpredictable decade) címmel készített tanulmányban 600 felsővezetőt kérdeztek meg a következő tíz évben várt kockázatokról. A válaszadók különösen komoly veszélyként értékelték a globalizáció visszafogását - azaz az erősödő protekcionizmust - beismerve, hogy cégük nem készült fel a probléma kezelésére. A tanulmány további tizenegy első szintű kockázatot említ, olyanokat például, mint az olajárrobbanás, a tőkepiaci árak esése vagy romboló (a status quót gyökeresen megváltoztató) üzleti modellek megjelenése. Az egyre bonyolultabb piaci viszonyok között azok a vállalatok lesznek a legrugalmasabbak és így a legsikeresebbek, amelyek a vállalati működés integrált részévé teszik a kockázattervezést - véli Francois Barrault, a BT Global Services vezérigazgatója. A vállalati működés komplexitásának növekedése nyomán a kockázatkezelés a vállalati tervezés szerves részévé válik, így a tanulmány szerint lassanként kikerül a hagyományos funkcionális területek hatásköréből. A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) a kockázatkezelés stratégiai fontosságának növekedésére számít, 58 százalékuk szerint pedig a vezetőség napirendjére is egyre többször kerül majd a kérdés megvitatása. Ennek ellenére csupán 31 százalékuk gondolja úgy, hogy 2018-ra növekszik vállalatánál a kimondottan kockázatkezelési feladatkört ellátó dolgozók száma. A felmérésből kiderül: a vállalatok általánosságban nem készültek fel eléggé a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok kezelésére, bár a vezetők nem is igazán gondolják úgy, hogy ennek hatása komolyan érintené cégüket a következő tíz évben. Az európai vezetők érezték magukat a legkevésbé felkészültnek a klímaváltozási kockázat kezelésére: 58 százalék ítélte kimondottan felkészületlennek vállalatát, míg Észak-Amerikában 53 százalék, Ázsiában és a Csendes-óceán térségében pedig 48 százalék volt ez az arány.