A szakember kifejtette: a potenciális gazdasági előnyök sokkal kisebbek, mint amit sokan előrevetíteni szoktak, míg az eljárás jelentős veszélyeket rejt Görögországra és az euróövezet egészére nézve.

A görög adósságállomány mintegy 350 milliárd eurót tesz ki.

A második, 110 milliárd euró összértékű görög mentőcsomag részeként az euróövezeti bankok 21 százalékos leírást vállaltak görög állampapír-állományaikra. Egyes euróövezeti döntéshozók azonban egyre inkább úgy látják, hogy a magánszféra hozzájárulása nem elegendő a válság átfogó és markáns kezeléséhez. Mindeközben elsősorban német és központi banki szakemberek rendre a magánbefektetői részvétel mértékének növelése ellen szólalnak fel, mivel szerintük annak beláthatatlan tovagyűrűző hatásai lehetnek. Az elmúlt hetekben több forrásból jelentek meg hírek, hogy egyes euróövezeti vezetők 50-60 százalék körüli adósságleírást tartanának kívánatosnak.

Papadémosz vasárnapi írásában ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy valójában a görög állampapírok kevesebb mint 50 százalékán lehetséges egyáltalán bármilyen nemű leírást végrehajtani. Mint írta, júliusban az athéni kormányzat adósságának 30 százaléka volt a görög bankok tulajdonában; amennyiben ezeket a kötvényeket érintené a leírás, akkor hasonló mértékben kellene feltőkésíteni a görög bankokat kormányzati pénzből, ami növelné az államadósságot.

További 30 százalék van a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank, illetve más nemzetközi intézmények tulajdonában. "Ezeket a papírokat politikai, illetve jogi szempontok miatt nem lehet leírni" - fogalmazott Papadémosz.

A közgazdász leszögezte: a fennmaradó 40 százalék van külföldi magánbefektetők tulajdonában, így egy 50 százalékos leírás csupán 20 százalékkal csökkentené a GDP-arányos görög államadósságot.