Vesztésre áll az euró világ többi devizájával vívott háborúban - vélik a CNBC-nek nyilatkozó elemzők. A valutaháború azt jelenti, hogy a kormányok igyekeznek gyengíteni saját országuk pénznemét a többi devizához képest, hogy ezzel hátszelet adjanak az exportnak. Az elmúlt években először a brazil pénzügyminiszter beszélt devizaháborúról, mégpedig 2010-ben, amikor az amerikai és az európai jegybank monetáris enyhítési lépései a feltörekvő piacokra hajtották a magasabb megtérülést kereső tőkét, megerősítve ezzel azok valutáját.

A fogalom azt követően tért vissza a közbeszédbe, hogy az ECB november elején 25 bázisponttal, 0,25 százalékra csökkentette alapkamatát. A vágást követően váratlanul alacsony inflációs adat érkezett az eurózónából, ami arra utal, hogy az övezet a defláció felé tart. Ez felerősítette az euró további gyengítését eredményező lépésekkel kapcsolatos várakozásokat.

Kapcsolódó

Hullámvasút

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke ugyan nem győzi elismételni, hogy a banknak nincs árfolyamcélja az euróval kapcsolatban, ám a befektetők ezt nem igazán vették komolyan a kamatcsökkentés idején. A vágást követően az európai valuta 1,35 dollár/euróról 1,33-ig gyengült. Az ezt követő két hétben azonban visszaerősödött korábbi szintjére.

A dollár/euró keresztárfolyam erős támasza arra utal, hogy az európai deviza vesztésre áll a devizaháborúban - mondta a CNBC-nek Jane Foley, a Rabobank vezető devizastratégája. Az euró viszonylagos erőssége az eurózóna halvány növekedése és alacsony inflációja ellenére azt mutatja, hogy nem bírja a versenyt a többi valutával - értett egyet az előtte szólóval Lee Hardman, a Bank of Tokyo-Mitsubishi elemzője.

Foley szerint, amíg a Fed kitart enyhe monetáris politikája mellett, addig az ECB is kényszerpályán van, követnie kell amerikai társát, ha nem akarja, hogy az euró tovább erősödjön a dollárral szemben.

Negatív kamat

A Bloomberg szerdán az ECB-hez közel álló forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a bank döntéshozói mínusz 0,1 százalékos kamat bevezetését mérlegelik. A hírre gyengülő pályára került az euró a dollárral szemben, ám Mario Draghi csütörtöki nyilatkozatában elvette az információ élét. Határozottan állította, hogy bár megvitatták ezt a lehetőséget, nincs szó negatív kamat bevezetéséről.

Hardman ennek ellenére nem tartja kizártnak ezt a lépést. Miután a hagyományos lehetőségek kimerültek a gazdaság élénkítésére és az európai vállalatok versenyképességének támogatására, logikus feltételezés, hogy az ECB szokatlan lépéseket mérlegel. Ilyen lehet az alapkamat lenyomása a nulla alá.

Pascal Lamy, a Világkereskedelmi Szervezet korábbi igazgatója azonban zöldségnek tartja az egész spekulációt a devizaháborúról. Szerinte az egyes gazdaságok kereskedelmi teljesítményével összhangban lévő átváltási árfolyamok alakultak ki, amelyek meglehetősen stabilak. Ez még olyan nagy valutákra is igaz, mint az euró és a dollár.