Az EU a világ legnagyobb olívaolaj-termelője, a világtermelés 69 százalékát adja. Az olívaolaj kapcsán ugyanakkor számos visszaélés is tapasztalható, amelyekkel megtévesztik a fogyasztókat - hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság (EB).

Az olívaolaj piacán a leggyakoribb jogsértések a szűz olívaolaj extraszűz olívaolajként történő forgalmazása vagy más növényi olajok (napraforgó, kukorica, pálma, repce) olajbogyó-keverékeinek "olívaolajként" történő forgalmazása. Pedig az olívaolaj-ágazat támogatására vonatkozó szabályok mellett léteznek az olívaolaj-ágazat szempontjából releváns meghatározások, megnevezések és értékesítési leírások. A forgalmazási szabályok például a csomagolás, a címkézés, az üzemeltetők és az ellenőrző hatóságok közötti együttműködés, valamint a címkézés és a szankciók szabályait tartalmazzák.

Visszaélések ennek ellenére is vannak, illetve azzal együtt, hogy az EU külön szabályozással rendelkezik annak biztosítására, hogy a megfelelőség-ellenőrzéseket nemzeti vagy regionális szinten rendszeresen elvégezzék. Ezen ellenőrzések megszervezéséért és végrehajtásáért a tagállamok felelnek. A megfelelőség-ellenőrzési uniós keretrendszer elvileg biztosítja a megfelelő fogyasztóvédelmet és a tisztességes kereskedelmi gyakorlatot az üzleti vállalkozások és a fogyasztók közötti kapcsolatokban. Az EB szerint a termelő tagállamok számára az EU megfelelőség-ellenőrzési keretrendszere hatékonyan hozzájárult a piacon lévő termékek minőségének javításához és a "csalárd gyakorlatok" előfordulásának csökkentéséhez.

A bizottság ugyanakkor rámutatott a hiányosságokra és a jelenlegi megfelelőség-ellenőrzési rendszer problémáira is. Ilyen például, hogy az egyenlő versenyfeltételek, a belső piac hatékony működésének és a tisztességes kereskedelem gyakorlatának biztosítása érdekében kitűzött célokat csak részben sikerült elérni, mivel azok az adott nemzeti összefüggések függvényében változnak - hívta fel a figyelmet az EB. A főbb szervezeti problémák és hiányosságok elsősorban több nemzeti, és egyes tagállamokban is a regionális, illetve a helyi hatósági munka összehangolásával kapcsolatosak. Problémát jelent továbbá az erőforrások hiánya HR és finanszírozási oldalról egyaránt.

Az EU-ban kilenc olívaolaj termelő tagállam van: Spanyolország, Olaszország, Görögország, Portugália, Franciaország, Szlovénia, Horvátország, Ciprus és Málta. Ezekben az országokban összesen körülbelül 5 millió hektárnyi olajfa-liget található, amelyek nagy részét az olívaolaj-termelésre használják. Spanyolország adja az uniós olajfaültetvények teljes területének több mint felét, így a legnagyobb olívaolaj-termelő az EU-ban: a 2015/16 és a 2017/18 gazdasági év között átlagosan az EU teljes termelésének termelték a spanyolok. Az elmúlt három évben Spanyolországban az átlagos termelés elérte az 1,3 millió tonnát évente.

Az EU-ban különben szinte a teljes termelés négy tagállamban történik. Spanyolország az első a már említett 63 százalékkal, míg Olaszországban 17, Görögországban 14 Portugáliában pedig 5 százalékát állítják elő az uniós termelésnek, ez együttesen EU termelés mintegy 99 százalékát jelenti. A nem termelő tagállamok között Németország a legnagyobb fogyasztó, az uniós fogyasztás körülbelül 4 százalékával. Noha az olívaolaj-termelés szintje biztosítja az önellátást, az EU vezető szerepet játszik a nemzetközi piacon, mind az olívaolaj importőreként, mind exportőreként.