A döntéshozóknak szoros figyelem alatt kell tartaniuk a pénzügyi sebezhetőségeket, és lépéseket kell tenniük, hogy csökkentsék annak az esélyét, hogy az ilyen gyenge pontok felerősítsék az esetleges sokkok világgazdaságra gyakorolt negatív hatását - figyelmeztetett Tobias Adrian, az IMF monetáris és tőkepiaci osztályának vezetője és helyettese, Fabio Natalucci egy kedden megjelent blogbejegyzésben.

A múlt héten, a davosi Világgazdasági Fórumhoz időzítve a valutaalap tovább rontotta a világgazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó előrejelzését, és lefelé módosította 2019-es GDP-növekedési becslését. Így tavaly a globális gazdasági növekedés 2,9 százalék volt, idén 3,3 százalékkal, jövőre pedig 3,4 százalékkal bővülhet a világgazdaság. Az elemzők hangsúlyozták, hogy a jegybankok növekedésösztönző laza monetáris politikája nélkül a tavalyi és az idei növekedési ütem egyaránt 0,5 százalékponttal lenne alacsonyabb.

A fejlett és feltörekvő országok jegybankjai a 2008-as pénzügyi világválság óta tavaly csökkentettek legtöbbször kamatot összehangolt módon.

A gazdasági ciklus ezen szakaszában a globális pénzügyi kondíciók további lazítása és a pénzügyi sebezhetőségek növekedése fenyegetést jelenthet a növekedésre középtávon az IMF álláspontja szerint.

"Hosszabb távon tekintve... a globális pénzügyi kondíciók lazítása a gazdasági ciklus ilyen késői szakaszában és a pénzügyi sebezhetőségek folyamatos növekedése - ideértve az eszközértékek feszített szintre való megugrását bizonyos országokban és piacokon, az adósságállomány növekedését és az erős tőkebeáramlást a feltörekvő piacokra - fenyegethetik a növekedést középtávon" - fogalmaztak.

Hozzátették, miközben a monetáris politikák szinkronizált lazítása tavaly segített féken tartani a lefelé mutató kockázatokat, a döntéshozóknak most más eszközöket kell keresniük és bevetniük, olyat mint például az anticiklikus tőkepuffer, hogy "megakadályozzák, hogy a fokozódó sérülékenységek veszélybe sodorják a növekedést középtávon".

Tavaly Európában, az Egyesült Államokban és Kínában 25-30 százalékkal nőttek a részvénypiaci indexek, míg a feltörekvő gazdaságokban és Japánban 15 százalék fölötti mértékben. A feltörekvő országok állampapírjai és vállalati kötvényei, valamint az Egyesült Államok magas hozamú vállalati kötvényei egyaránt 12 százalék feletti megtérülést biztosítottak.