A tudósok már 2012-ben arra a következtetésre jutottak, hogy a világ óceánjai vélhetően az elmúlt 300 millió évben nem látott tempóban válnak savasabbá, ám kutatásaik eredményét csak most, a jövő heti lengyelországi globális klímakonferencián tárják a közvélemény elé - jelentette a BBC.

Az International Biosphere-Geosphere Programme keretében a világ 500 vezető szakértője tartott konferenciát Kaliforniában, amelyen megállapították, hogy a savasság 170 százalékkal emelkedhet 2100-ra, amit a tengeri élőlények 30 százaléka várhatóan nem él túl. A kutatók abban is biztosak, hogy az ipari forradalom kezdete óta a légkörbe került szén-dioxid áll a káros jelenség hátterében.

Csak nyeli a mérget

A politikai döntéshozóknak készített kutatási összefoglaló szerint a felpörgött ipari tevékenység miatt a levegőbe kerülő szén-dioxid felét az óceánok nyelték el. Naponta 24 millió tonnát szívnak fel az üvegház hatású gázból. Ennek eredményeként megváltozik a vizük kémhatása: az elmúlt 170 évben 26 százalékkal savasabbak lettek. A tudósok nem találtak bizonyítékot hasonló változásra a Föld történetében.

A savasodás következményeként a víz kevésbé lesz élhető, mint eddig. Számos faj tűnhet el az évszázad végére, köztük a korallok. A kutatók a tengerek fenekén lévő kutakat, réseket vizsgáltak, amelyekben savasabb a víz, mint máshol, így előre jelezhetik, milyenné válnak az óceánok. A kutakban még puhatestűek sem élnek, márpedig ha ezek eltűnnek, akkor megszűnik a tápláléklánc alja, s ezzel kihalnak a lánc feljebb lévő tagjai is.

Nincs ellenszer

A tudósok megpróbálták számszerűsíteni csak a puhatestűek, a csigák és más hasonló élőlények eltűnésének gazdasági hatását. Arra a következtetésre jutottak, hogy csupán ez 130 milliárd dollár kárt okozhat 2100-ra, ha az emberiség a jelenlegi tendenciát folytatva árasztja el a légkört szén-dioxiddal. A tengeri élővilág összezsugorodásának hatása az élelmiszer-ellátás költségeit dobja meg, még tovább drágítva a szegényeknek már ma is túl drága élelmiszereket.

Elvileg léteznek technikai lehetőségek a savasodás visszafordítására, ám ezek hatása kétséges. Zárt öblöket meg lehet védeni például szétmorzsolt mészkő vízbe juttatásával, ám ez csak a környező vizet hozza rendebe. Összességében nincs globális szinten alkalmazható ellenszer, és ami egyáltalán szóba jöhet, az brutálisan energiaigényes és drága. A tudósok szerint hosszú távon csak a szén-dioxid-kibocsátás jelentős visszafogása fékezheti meg az óceánok savasodását.