Koronavírus - tudósok szerint jöhet segítség

A tudósok reménykednek abban - bár nem biztosak benne -, hogy a jobb idő beköszöntével lelassul a koronavírus terjedése. Szólnak emellett érvek és ellenérvek, de az biztos, hogy ha így is lesz, ősszel-télen visszatérhet az emberiség jelenlegi első számú közellensége.
Komócsin Sándor, 2020. március 25. szerda, 12:47
Fotó: Pixabay

Vannak olyan tudományos tanulmányok, amelyek azt állítják, hogy a koronavírus terjedése az influenza-kórokozók viselkedéséhez hasonlóan szezonális trendekhez igazodik - kezdi összefoglaló cikkét a Financial Times. A jó hír az, hogy ha a többi légúti betegséget okozó kórokozóhoz hasonló természetű az új vírus, akkor a melegebb, párásabb időjárás segít abban, hogy a következő hónapokban lefékeződjék a terjedése - legalábbis a rossz idő visszatértéig. Egyes kutatások szerint pontosan ez a helyzet.

Ezek arra alapoznak, hogy a koronavírus genetikus szerkezete hasonlít azokéhoz a kórokozókéhoz, amelyek évtizedek óta fertőzik az embereket. Ezek a vizsgálatok összhangban vannak azzal a tapasztalattal, hogy a koronavírus nehezebben terjed a trópusi éghajlatú területeken, ahol magasabb a hőmérséklet és nagyobb a levegő páratartalma. Ezt bizonyítják a statisztikai adatok - állapította meg Mohammad Sajadi, a Marylandi Egyetem Virológiai Intézetének professzora, aki a március végéig 400 ezer fertőzést okozó koronavírussal kapcsolatos adatokat elemzi.

Kínai tudósok

A kínai Beihang és Tsinghua Egyetem kutatói szintén erre a következtetésre jutottak, miután száz kínai városba juttattak el mintát a vírusból. A magas hőmérséklet és páratartalom jelentősen csökkenti a koronavírus terjedését - állapították meg a kísérletek alapján. Sajadi a több száz ezer eset világszintű eloszlása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az új vírus 5 és 11 Celsius-fokos hőmérséklet között érzi igazán jól magát, annak ellenére, hogy bármilyen feltételek között képes terjedni.

Ez az jelenti, hogy az év téli-tavaszi időszakában a 30. és az 50. földi szélességi fok között ideálisak számára a fertőzési körülmények. Ez érinti Kínát és az USA-t, illetve Európa délebbi térségét. Ugyanakkor az is következik mindebből, hogy az idő javulásával észak felé fog vándorolni a kórokozó, mielőtt az égész északi féltekén gyengülni, a délin pedig erősödni fog a terjedése - állapítják meg a marylandi kutatók. Kínai kollégáik ugyanezt jósolják.

Ellenérvek

A gond az, hogy ez egyben az is jelenti, hogy 2020-2021 telén visszatérhet a járvány, ahogy azt például a több hullámban pusztító spanyolnáthánál is láthattuk a múlt század elején. Az akkori járványnak egyébként összesen három hulláma volt, amelyek során megfertőzte a világ lakosságának harmadát és legalább 50 millió ember halálát okozta.

Marc Lipstich, a Harvard Egyetem epidemológiával foglalkozó professzora azért pesszimista melegebb idő jótékony hatásával kapcsolatban, mert szerinte fontosabb tényező ennél, hogy új vírussal állunk szemben. Más kórokozók esetén az emberek egy része a korábbi fertőzés miatt védett, így ezek kevesebb embert tudnak megtámadni. Ezzel szemben a koronavírus "célközönsége" gyakorlatilag korlátlan. Ezért Lipstich nem vár jelentős lassulást a járvány terjedésében a jobb idő beköszöntével.

Miért ilyenek?

A légúti betegségeket okozó vírusok szezonális viselkedését többféleképpen magyarázzák a tudósok, mivel nem igazán lehet szétválasztani az okokat. Az egyik tényező, amit figyelembe kell venni az, hogy bár a vírusok az emberi test 37 Celsius-fokos hőmérsékletében szeretnek szaporodni, könnyebben élnek túl hosszabb időt az embereken kívül jóval alacsonyabb hőmérsékleten és páratartalomban.

A második lehetséges magyarázat szerint a rosszabb időben többet tartózkodnak zárt térben és egymás közelében az emberek, ami megkönnyíti a kórokozók átterjedését egyikükről a másikukra. A harmadik feltételezés az, hogy az emberi immunrendszer télen gyengébb, mert kevesebb napsütés éri az embereket, így kevesebb a szervezetükben a D-vitamin.

Ebből az következik, hogy a koronavírus-járvány ügyében Afrika van szerencsésebb helyzetben, mint az USA vagy Európa, mivel ott melegebb van, nagyobb a páratartalom, több a napsütés, az emberek többet vannak a szabadban és az egészségügyi rendszereknek nem újdonság, hogy durva járványokkal kerülnek szembe - véli Paul Hunter, a Kelet-angliai Egyetem professzora.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Borisz1106, 2020.03.25 22:42

@Suzywong: Na végre valami értelmeset is írtál!
Valóban ebben lehet bízni! Állandóan nézem India adatait is. Bár ott most beszarhattak, mert 3 hét karantént vezettek be, de eddig semmi jel a kór terjedésére. Pedig Indiánál nagyobb retek és fertő egy országban sincs, a népsűrűségről nem beszélve.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Koronat_Orsosra_Mozgalom_2, 2020.03.25 20:24

@tepsi: "De mint ahogy a tények mutatják, csak annyiban különböznek a középkori kuruzslóktól hogy lenézik őket. Tudásban semmiképpen, hisz annyi esze hogy fertőtleníteni kell, meg majd a kánikulában jobb lesz, még a középkori kuruzslóknak is volt."

Bizony úgy van! Most kezdik kapiskálni, az idióták, hogy napfényre azért szüksége van az embernek, mégse megoldás ha mindenki bezárkózik a pincébe...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2020.03.25 17:23

@tepsi:
Varj, kitalalom. Te ennyi esszel tuti fidesz szavazo vagy!

O1G
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Suzywong, 2020.03.25 17:04

ezer lakosra jutó fertőzöttek száma, illetve, hogy hány hete jelent meg a fertőzés az adott országban:

ferőer szigetek ( norvégia és izland között) : 3 hete, ma 2,7 fertőzőtt

izland 3 hete, ma 2,2 fertőzőtt

svájc 4 hete, ma 1,3 fertőzött

olaszo: 4 hete, 1,1 fertőzött

malajzia 9 hete, ma 0,05 fertőzött

emirátusok 8 hete, ma 0,034 fertőzött

thaiföld 11 hete, ma 0,013 fertőzött

fülöp szigetek, 9 hete, 0,06 fertőzött

egyiptom 6 hete, 0,04 fertőzött

azaz a trópusi országokban elenyésző a fertőzöttek száma európához képest, annak ellenére, hogy ott már lényegesen korábban megjelent a kór, de mégsem terjedt el.

a hideg európában viszont 3-4 hét alatt brutálisan elterjedt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tepsi, 2020.03.25 14:19

A tudósok inkább abban reménykednének hogy megtalálják a vakcinát. De mint ahogy a tények mutatják, csak annyiban különböznek a középkori kuruzslóktól hogy lenézik őket. Tudásban semmiképpen, hisz annyi esze hogy fertőtleníteni kell, meg majd a kánikulában jobb lesz, még a középkori kuruzslóknak is volt. Ha nekik sincs több eszük, akkor mitől tudósok? Meg tudják számolni hogy hány szál szőr van rajtuk?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html